A szikhek szent helye ellen vezényelt roham hozta el Indira Gandhi vesztét
2017. október 31. 13:20 MTI, Múlt-kor
33 éve, 1984. október 31-én lőtték le szikh testőrei Indira Gandhi indiai miniszterelnököt. Utóda a miniszterelnöki tisztségben Radzsiv nevű fia lett, őt 1991-ben tamil lázadók ölték meg öngyilkos merényletben.
Korábban
Indira Nehru néven politikusdinasztiába született 1917. november 19-én: nagyapja, Motilal Nehru a függetlenségért küzdő Indiai Nemzeti Kongresszus Párt elnöke, apja, Dzsaváharlál Nehru Mahátma Gandhi közvetlen munkatársa, majd a független India első miniszterelnöke volt. (Gandhinak azonban nem rokona, a nevet férje után vette fel.) Politikatudományi és közgazdasági tanulmányait a legkiválóbb indiai és brit intézményekben folytatta, évekig az oxfordi egyetemre is járt (az intézménytől később megkapta a tiszteletbeli doktorátust). 1941-ben kapcsolódott be az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt munkájába, egy év múlva tevékenysége miatt a brit gyarmati hatóságok börtönbüntetésre ítélték.
India függetlenségének elnyerése, 1947. augusztus 15. után miniszterelnökké választott apjának munkatársa lett, miközben népszerűsége és befolyása is egyre nőtt, s 1959-ben nagyapja, majd apja után őt is megválasztották az Indiai Nemzeti Kongresszus elnökévé. Apja halála után, 1964-ben a parlament felsőházának tagja, és Lal Bahadur Sásztri kormányában tájékoztatásügyi miniszter lett. A kormányfői tisztségre 1966-ban választották meg, első hivatali éveit a párton belüli, végül szakadáshoz vezető villongások is nehezítették. Kormányzása alatt államosították a magánbankokat, eltörölték a korábbi uralkodóknak járó kegydíjakat, a harmadik indiai-pakisztáni háborúban India vereséget mért iszlám szomszédjára és nukleáris hatalommá vált. Gandhi kormányzásának utolsó két évében - miután a bíróság szabálytalannak ítélte 1971-es képviselővé választását - szükségállapotot hidetett és rendeleti úton kormányzott.
Pártja 1977-ben ellenzékbe szorult, Indira Gandhi és fia, Szandzsáj ellen eljárást indítottak, mandátumát elvesztette, rövid ideig őrizetbe is vették. Az elhúzódó, tisztességesnek nem nevezhető per ismét népszerűvé tette, s miután a kormánykoalíció - amelyet csak a Gandhi elleni gyűlölet tartott össze - szétesett, 1980-ban ismét győzelemre vezette pártját.
Második kormányzása idején a pandzsábi válság jelentette számára a legnagyobb kihívást: a kelet-indiai államban többséget alkotó szikhek nagyobb autonómiát követeltek, sőt a szélsőségesek az elszakadást tűzték zászlajukra. A szikhek legszentebb helyén, az amritszári Aranytemplomban 1983 végén több száz fegyveres szeparatista barikádozta el magát, s miután a tárgyalások nem vezettek eredményre, Gandhi 1984. júniusának elején utasítást adott az épületegyüttes megrohamozására.
A szikhek szemében szentségtörésnek számító, számos áldozatot követelő és a templomban is súlyos károkat okozó akció a politikusra nézve is tragikus következményekkel járt. Néhány hónappal később, 1984. október 31-én új-delhi hivatali rezidenciájának kapujában testőrségének két szikh tagja tüzet nyitott rá, s Gandhi néhány órával később a kórházban meghalt. Alig egy nappal korábban e szavakat mondta: „Ma még életben vagyok, de holnap már nem biztos, hogy élni fogok. Az utolsó leheletemig szolgálni fogom az országot, és ha meghalok, minden csepp vérem Indiát fogja erősíteni”. A gyilkosságot követően szikh-ellenes pogromok kezdődtek, amelyekben több ezer ember lelte halálát.
A két tettes egyikével már a helyszínen végeztek, a másik testőrt és annak unokatestvérét, aki részt vett a merénylet előkészítésében, halálra ítélték és 1989. január 6-án felakasztották. A kivégzés ellen a szikhek politikai pártja, az Akali Dal tiltakozott, a három szikh férfit Pandzsábban ma is mártírként tisztelik. Indira Gandhi utóda a miniszterelnöki tisztségben Radzsiv nevű fia lett, őt 1991-ben tamil lázadók ölték meg öngyilkos merényletben. Indira Gandhi emlékére békedíjat alapítottak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.