Rejtélyes jeleket vájtak emberi csontokba a 15 ezer évvel ezelőtt élt barlanglakó kannibálok
2017. augusztus 11. 08:31
A mai Anglia területén található Somerset megyében talált, 15 ezer évvel ezelőtt élt emberekhez köthető csontok újabb vizsgálata során a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a maradványokon található bevágásoknak szimbolikus jelentése lehetett.
Korábban
Az elsőként az 1980-as években feltárt csontokon található nyomok arra utalnak, hogy a 15 ezer évvel ezelőtt a környéken élt emberek kifinomult technikával szeletelték le a maradványokat, amelyekről levágták a húst, majd különféle jeleket véstek beléjük. A maradványok három gyermekhez, két serdülőhöz, valamint legalább két felnőtthöz tartoznak.
Mindeddig azonban nem volt világos a kutatók előtt, hogy a kannibalizmust milyen formában gyakorolták a barlangnál élt ősemberek. Voltak, akik úgy vélték, az emberek húsát nem táplálkozás céljából, hanem egy, a halottak szellemének tiszteletének kifejezésére szolgáló aktus keretében fogyasztották el. Mások úgy gondolták, a kannibalizmusra vetemedők egy különösen hideg tél során, szükséghelyzetben, éhezve, kétségbeesésükben ették meg társaikat – olvasható a The Guardian cikkében.
A legutóbbi, egyetlen orsócsontot a középpontba helyező vizsgálat során kiderült, hogy a kannibál tett tartalmazott rituális elemeket. A kutatás eredményeit számba vevő tanulmány elsőként tett kísérletet a csontokon található cikk-cakkok megfejtésére, amelyeket feltehetően a „hentesmunka” és a fogyasztási szakasz között véstek – a jelek szerint szándékosan – a maradványokba.
Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum emberi származást kutató részlegének vezetője, aki az első és a legutóbbi kutatásnak is részese volt, úgy véli, itt nem csak arról van szó, hogy valakik meghaltak, majd megették őket. Az eseménysort félúton megszakították. A kannibálok letisztították a húst a csontokról, majd egyikük leült, nagyon aprólékosan a csontokba véste a képeken is látható jeleket, és csak ezután törték fel a csontot a csontvelő kinyerése érdekében.
A mikroszkópos képalkotási eljárás során kapott eredmény, valamint a csontokon található jelek más bemetszésekkel való összehasonlítása arra utalnak, hogy a cikk-cakkok kizárólag dekorációs célokat szolgáltak. „Ez az első alkalom, hogy ezt a fajta mintát láthatjuk egy emberi csonton ebből az időszakból. Biztosak vagyunk benne, hogy nem a funkciója volt a lényeg, hanem kifejezetten szimbolikus jelentéssel bír” – fejtette ki Stringer.
A legutóbbi, Plos One folyóiratban publikált munka azon korábbi kutatások eredményeire támaszkodott, amelyek a barlangban talált, feltehetően szintén bonyolult halotti szertartások során használt „koponyakupák” rendeltetéséről szóltak. A tudósok nem biztosak benne, hogy a koponyák, amelyeket a jelek szerint szándékosan ivócsészékké faragtak, valamint a cikk-cakkokkal díszített csontok ugyanazokhoz az emberekhez tartoztak. A kutatók remélik, a jövőbeni DNS-vizsgálat meg fogja adni a kérdésre a választ.
A barlanglakó kannibálok az elsők között voltak, akik a legutóbbi jégkorszakot követően újra benépesítették a Brit-szigetet. Amikor a jégkorszaknak mintegy 14 700 évvel ezelőtt vége lett, a mai Franciaország és Spanyolország területéről vadászó-gyűjtögetők érkeztek a területre az azóta vízbe süllyedt földhídon keresztül. A Gough-barlangban talált maradványok datálása arra utal, hogy a barlang ebben az időszakban több mint száz éven át lakott volt. Az ősemberek feltehetően szarvast, vaddisznót, lovat és nyulat vadásztak.
Silvia Bello, a londoni Természettudományi Múzeum paleontológusa szerint „ez olyasvalami, amit mi rettenetesnek találunk, de... ez az ő hagyományaik részét képezte. Ugyanúgy, mint ahogy mi elégetjük vagy a föld alá temetjük a testeket. Tetszik vagy nem, ők így tüntették el halottaikat”.
Az elemzés során kiderült, hogy a csontok majdnem 40 százaléka tartalmazott emberi rágásnyomokat, 60 százalékuk pedig „hentesmunka” jeleit viselte. „Ez azt jelenti, hogy nagyon éhesek lehettek” – hangsúlyozta Bello, majd hozzátette, a koponyákon nincsenek rágásnyomok, a lábakat és a kezeket azonban rendesen megcsócsálták. Égésnyomokat nem találtak a csontokon, amely arra utal, hogy ha meg is főzték őket, legfeljebb forralásról lehetett szó.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban 12:10
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián 11:20
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles 08:20
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek tegnap
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin tegnap
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról tegnap
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz tegnap