Hogyan lett egy reklámtáblából az impresszionizmus egyik úttörő festménye?
2017. június 8. 09:35
Theodore Rousseau egyike volt az első impresszionistáknak, akik a szabadban festve örökítették meg a szemük elé táruló táj természetes fényeit. Egyik leghíresebb képe azonban nem csak egy új művészeti stílus születéséről, hanem a 20. század viszontagságairól is tanúskodik.
Korábban
Theodore Rousseau ugyan nem tartozik a legismertebb 19. századi francia festők sorába, munkássága nagy hatással volt az európai tájképfestészet és az impresszionizmus fejlődésére. A párizsi polgárcsaládban született Rousseau maga is üzleti képzést kapott és apja határozott vágya volt, hogy fia vigye tovább a családi vállalkozást. A fiatalember figyelme azonban hamar a művészetek felé fordult. Életének eme meghatározó fordulatát mintegy szimbolikusan példázza a Paysage Panoramique című festménye, amelyet a családi üzlet egyik régi reklámtáblájára festett.
Az 1830 körül készült alkotás jól mutatja be azt is, hogy miben hozott Rousseau újat az európai művészettörténetbe. Egyike volt ugyanis a legelső plein air festőknek, vagyis azoknak, akik a mesterségesen megvilágított műtermi környezet helyett kimentek a szabadba és a táj természetes színeit igyekeztek a vászonra varázsolni. Bár nem számított abszolút elsőnek a szabadban való festők között, a párizsi szalonokban szerzett beceneve jól mutatja, hogy a technika mennyire forradalminak számított még ebben a korban. Rousseau-t ugyanis csak úgy emlegették, mint a „le grand refusé”, vagyis a „nagy elutasított” utalva arra, hogy képeit rendszeresen visszautasították a nagyobb párizsi galériák.
A kép története azonban nem csak arról tanúskodik, hogy miként indult el az új művészeti stílus Európában, hanem arról is, hogyan vészelte át a 20. század viharait. A második világháború idején ugyanis a németek által megszállt területeken a nácik valóságos „szabadrablást” végeztek a kontinens műkincsgyűjteményéből. Az összehordott alkotások képezték volna Hitler grandiózus álmának, a Linz városába tervezett Führermuseum anyagának gerincét.
A háború utolsó éveiben amerikai kezdeményezésre megalakult egy speciális katonai alakulat, amelyet Monuments Men névre kereszteltek, és amelynek feladata az volt, hogy a nácik által elrabolt műkincseket felkutassa, megmentse és visszajutassa azokat jogos tulajdonosaik számára. Ennek az egységnek a tagja volt Otto Wittmann, aki 1944-45-ben rendkívül széles kapcsolati hálót épített ki különféle európai művészekkel. Wittmann később az Ohio állambeli Toledo múzeumának kurátoraként, majd a Los Angeles-i Getty Museum munkatársaként éppen ezen kapcsolatait használta fel, hogy jelentősen gazdagítsa a gondjaira bízott gyűjteményeket.
Valószínűleg ugyancsak ezen tapasztalatait használhatta fel akkor, amikor 1973-ban Londonban megvásárolta Rousseau Paysage Panoramique-ját, amelyet a közelmúltban juttatott el a neves londoni Christie’s aukciósházhoz, aminek köszönhetően a kép ismét a művészettörténészek látókörébe került.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.