Ilyen liftekkel emelték fel a vadállatokat a Colosseum küzdőterére
2015. június 10. 14:16
A Római Birodalom utolsó évszázadaiban 28 darab felvonó segítségével emelték fel a Colosseum küzdőterére a vadállatokat - mint például oroszlánokat, medvéket vagy párducokat - az amfiteátrum alatti pincerészből. A legóvatosabb becslések szerint is több százezer befogott állat lelte halálát az aréna véres homokjában. A szakemberek most az egyik liftről készült élethű másolatot mutattak be, amelynek segítségével egy farkast húztak fel a mélyből. Sokkal jobban járt, mint ősei.
Korábban
A Colosseum nem csupán Róma legnagyobb amfiteátruma volt, de az egész birodalom legvéresebb vágóhídja is. Körülbelül 450 éven keresztül, miután i. sz. 80-ban Amphiteatrum Flavium néven átadták, az aréna számtalan véres római sporteseménynek adott otthon: rendeztek itt halálig tartó gladiátorküzdelmeket, keresztre feszítéseket, de még tengeri csatákat is, amelyek során százával hulltak el, vagy fulladtak meg a beküldött rabok.
Ezek mellett egy másik népszerű római időtöltés volt, hogy a Colosseum küzdőterére vadállatokat engedtek be, amelyek vagy egymás ellen, vagy emberek ellen küzdöttek, miközben ötvenezer fős tömeg tombolt a lelátókon. Olykor képzett vadászok, latinul „venatores” vagy „bestiarii” néven nevezett harcosok csináltak show-t az egzotikus állatok (oroszlánok, tigrisek, párducok, medvék, farkasok, vaddisznók, krokodilok, elefántok) elejtéséből, amelyeket főként a birodalom határmenti területein fogtak be.
Némely esetben a római hatóságok az egyes bűnözők vagy hadifoglyok kivégzését is a vadállatokra bízták, ezt a fajta halálbüntetést „damnatio ad bestias”-nak hívták. A kutatók szerint vadállatok százezreit áldozták fel a Colosseumban. A szám pedig nem tűnik túlzónak annak a fényében, hogy az egyik kortárs beszámoló szerint Titusz császár idején rendezett, száz napig tartó megnyitó ünnepség idején legalább kilencezer vadállatot öltek le.
A ketrecbe zárt állatok a Colosseum homokkal beszórt küzdőtere alatti, labirintusokkal, kamrákkal és folyosókkal tűzdelt pincerészén, az ún. hypogeumban kaptak helyet. Egy kifinomult, rabszolgákkal működtetett, 28 darab felvonót tartalmazó rendszer segítségével lehetett az aréna szintjére feljuttatni az állatokat, amelyek ketrecei a megérkezés után kinyíltak, s a vadállatok egy rámpa segítségével érhették el áldozataikat. A csapóajtók olyannyira masszívak voltak, hogy zárt állapotban is rá lehetett lépniük a gladiátoroknak vagy még a súlyosabb állatoknak is, anélkül hogy lezuhantak volna a mélybe. Ezeket a csapóajtókat ugyanakkor a színházi előadások során is kiválóan lehetett használni, hogy a darab feleslegessé vált kellékeit egyszerűen eltüntessék a színpadról.
Nemrégiben bemutatták az ókori lift pontos mását, amelyet a Colosseum: a római halálcsapda című dokumentumfilm kíséretében fedtek fel. A felvonót építő kutatócsapat különösen ügyelt a részletekre, ugyanis a Róma környéki erdőkből való fákból építette meg a szerkezetet, sőt még a fatörzseket is római kori fejszékkel vágták ki. A felvonót és a csapóajtót felülről egy hatalmas daruval engedték a helyükre. A rendszert nyolc ember működtette egy tengely segítségével, amelyhez bonyolult csigarendszer, kötélhálózat, valamint ólomsúlyok tartoznak, és képes közel hatszáz kilogrammnyi súly mozgatására is. Az emberi erővel meghajtott emelőszerkezet viszont kissé lassan juttatja fel az arénaszintre utasát, amely a megérkezés után azonnal ki tud ugrani.
Elsőként egy farkassal próbálták ki az új liftet. „Az elmúlt 1500 évben ez volt az első eset, hogy egy vadállatot felvonóval szállítottak a Colosseum színpadára” - mondta Gary Glassman a Telegraphnak. „Jobb szerettem volna egy oroszlánnak kipróbálni a felvonót, azonban biztonságtechnikai kérdések miatt inkább a farkas mellett döntöttünk, mégiscsak ez Róma jelképe” - tette hozzá. A vadállat egyébként jobb sorsot kapott az élettől, mint elődei, ugyanis nem kardok, hanem egy csomag keksz várta a küzdőtéren.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja tegnap
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót tegnap
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough tegnap
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését 2024.05.07.