Rúnabotot találtak a középkori fekáliáshordók közelében
2015. május 4. 18:02
A dániai Odense városában - amely egy évvel ezelőtt azzal került a hírekbe, hogy területén hétszáz éves fekáliáshordókra bukkantak - 13. századi rúnavésetekkel teli botot találtak a kutatók. A számtalan régészeti lelet közül kiemelkedő három, egymáshoz illeszkedő fadarab valójában egy egészséget hozó amulett volt.
Korábban
A Dánia egyik legrégebbi településén, Hans Christian Andersen szülővárosában, Odensében feltárt három fadarab mindössze néhány milliméter széles, hosszúságuk pedig 1,2 és 8,5 centiméter között van. Lisbeth Imer, a Dániai Nemzeti Múzeum rúnaszakértője szerint a leletek az oxigénmentes, nedves környezetben kiválóan őrződtek meg, az állagukat pedig a hideg vaj puhaságához hasonlította.
Az eltelt évszázadok során ugyan letöredezett néhány darab az írásból, de a kulcsszavakat sikerült kiolvasni. A szavak latin nyelven íródtak (a rúnaábácé bármilyen nyelvre alkalmazható), s a szakértő a „salu” szó (jelentése: jó egészség), valamint a „Tomme, az ő szolgája” szavak (az ő minden bizonnyal Istenre vonatkozik) alapján arra következtetett, hogy a bot tulajdonosának, egy bizonyos Tomménak az egészséget hozó amulettjéről van szó. A botocska végén lévő törött rész valószínűleg egy karika lehetett, ahová zsinórt akasztva nyakban lehetett hordani a becses ékszert.
A rúnabot kereskedők standjai között feküdt, s a vizsgálatok szerint az 1200-as évekből való, amikor a területen halpiac működött. A középkori kereskedelmi helyszín később északabbra költözött a mai Fisketorvetre (Hal tér).
Habár igen jelentős, a középkori dánok mindennapjait megvilágító régészeti leletről van szó, az odensei ásatás minden bizonnyal a tavaly bemutatott hétszáz éves, a mai napig bűzlő fekáliáshordókról marad emlékezetes. A hordókban eredetileg kereskedelmi javakat tároltak, de idővel latrinákká alakították őket, s egykoron egy közvécé részei lehettek.
A hordók tartalma „kiváló állapotban” őrződött meg, így a kutatók előtt kivételes lehetőség kínálkozott, hogy megvizsgálják, mit ettek az emberek a középkori Dániában. A vizsgálatok szerint a málna, az alma, a füge, a szeder és a szamóca népszerű volt Odensében az 1300-as években, de a vécéből előkerült többek között mohamaradvány, bőr és szövet is, amelyeket valószínűleg WC-papírnak használtak. A dendrokronológiai elemzések szerint a hordók a lengyelországi Kolobrzeg közeli erdő fáiból készültek 1348 és 1358 között, s eredetileg a Lengyelországból származó só Dániába történő szállítására használták őket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2014
- Mussolini szeretőjének titkos naplója
- Szexualitás a görög és római vallásokban
- Magyar fürdők és kettétört mankók
- Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
- "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
- Az egri vár régészeti kutatásának története
- Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
- Azok a csodálatos Gindly lányok
- Templomerődök Erdélyben
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap