Jóslásra használt ősi szentélyeket fedeztek fel Örményországban
2015. február 23. 08:10
Három, 3300 éves szentélyre bukkantak amerikai régészek egy, az örményországi Gegharot városa melletti domb tetején álló erődben. A szertartások alkalmával az uralkodók és a jósok agyagmasszákat égettek el, közben pedig bort ittak, hogy "megtapasztalják a megváltozott tudatállapotot".
Korábban
A szakértők szerint valószínűleg helyi uralkodók, illetve vezetők jóslásra használták a szentélyeket. Minden egyes építményben volt egy terem, amely egy-egy hamuval, kerámiaedényekkel és egyéb formákkal teli agyagmedencét tartalmazott. A kutatók találtak agyagból készült bálványokat, pecséteket, tömjénezőt, valamint nagy mennyiségű, egytől egyig megjelölt állati csontot. A szertartások alkalmával az uralkodók és a jósok agyagmasszákat égettek el, közben pedig bort ittak, hogy "megtapasztalják a megváltozott tudatállapotot", magyarázta Adam Smith, a Cornell Egyetem kutatója az American Journal of Archaeology legújabb számában.
A gegharoti erőd az egyik legfontosabb erődítmény volt a korabeli Örményországban. „A szentélyek kora azt sugallja, hogy az erődépítés összehangolt folyamata része volt egy új politikai közösség megjelenésének, amely több fontosabb erődítményt is épített a térségben” - magyarázta Smith. A régész úgy véli, Gegharot egyfajta okkult központ volt az uralkodók szemében. „Szerintem ez egy vallási szekta központja lehetett, amely arra specializálódott, hogy a felemelkedő uralkodók igényeit kielégítse, s nekik szolgáljanak” - mondta a LiveScience-nek. Az i. e. 2. évezredben az írás még nem jelent meg ebben a térségben, így az uralkodók nevei sajnos ismeretlenek.
A régészeti bizonyítékok szerint háromféle módon jósoltak Gegharotban. Az egyik ilyen volt a csontokkal történő jóslás: szarvasmarha, juh és kecske könyökcsontjaival. A kocka alakú csontdarabok oldalain égésre utaló jelek, különböző karcolatok, színesre festett motívumok, illetve egyéb faragványok voltak láthatók. A jóslás maga pedig úgy működött, hogy a dobókockákhoz hasonló módon dobtak a csontokkal, s a különböző oldalaikon fekvő csontok állásából próbálták meg kiolvasni a jövőt. Az azonban sajnos nem ismert, hogy az egyes dobásoknak mi volt a jelentésük.
Az erőd keleti oldalán található szentélyben előkerült egy liszt őrlésére szolgáló eszköz, amelyet szintén jóslásra használtak. Mindezt azért gondolják a szakértők, mivel nem találtak a közelben kenyérsütésre alkalmas helyszínt, így valószínűleg nem pékek tulajdona volt. Az itt fellelt agyagmedencét akár kenyérkészítésre is használhatták volna, azonban a benne megtalált leletek nem erre engednek következtetni.
A szentélyek valószínűleg addig voltak használatban, amíg maguk az erődök is, miután lerombolták őket, lakói szétszéledtek. Az i. e. 2. évezredben a Dél-Kaukázusban számos regionális hatalom harcolt egymás ellen, a Gegharotot ellenőrzés alatt tartó közösség valószínűleg vesztesen került ki az egyik hatalmi harcból, ellenségei pedig felgyújtották az erődöt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.