Magyarokat csábítanának a hunok kínai fővárosához
2014. november 10. 15:58 MTI
A nemzeti örökség parkját hozzák létre a hunok északnyugat-kínai ősi fővárosa, Tungvancseng romjainál, hogy elősegítsék e kulturális örökség megőrzését és fellendítsék a térségbe irányuló turizmust - számoltak be a tartományi illetékesek a kínai médiának.
Korábban
Ez az a város, ahol a világon egyedül ma még megtalálhatók egy hun település, nevezetesen az 1600 éves város maradványai, amelyek között egykor a nomád életmódot folytató, Észak-Kínában, Ázsiában és Európában is "megfordult" harcos törzs tagjai éltek.
Mint Kuo Hszian-ceng, a Senhszi tartományi kulturális örökségvédelmi hivatal helyettes vezetője elmondta, egy földalatti múzeumot is építenek, amelynek a projekt többi elemével együtt az a célja, hogy bővítse a látogatók történelmi ismereteit és felhívja a figyelmüket a kultúra védelmére. A park várhatóan öt éven át épül majd szigorú szabványok szerint. A szakemberek szeretnék, ha idővel felkerülhetne a világörökség listájára.
A Tahszia hun királyság fővárosát Helian Popo (381-425) hun vezér építtette, csaknem húszezer négyzetkilométeres területen. A történészek szerint 431 körül a városban és környékén mintegy negyvenezer hun nomád és han pásztor élt. Feljegyzésekből arra lehet következtetni, hogy a nomád birodalom felbomlásával indult meg az északi (vagy fekete) hunok vándorlása. A déliek pedig lassan beolvadtak a környező népekbe.
A déli hunok tungvancsengi fővárosa a mai Csingpien megyében található, körülbelül 500 kilométerre a tartományi székvárostól, Hsziantól. A kínai szakemberek szerint a kínai történelemben itt volt a kínai kisebbségek valaha is épült egyik legnagyobb olyan városa, amely viszonylag épségben maradt. Az elsivatagosodás által veszélyeztetett, romos terület 1996 óta kormányzati szintű védettséget élvez.
A hunok, akiknek virágzó korszakát az i.e. előtti harmadik évszázadra teszik, az egyik legnagyobb nomád etnikai csoportot alkották Észak-Kínában. Rabszolgatartó rendszerüket az i.e. második század vége felé hozták létre.
Tavaly nyáron az 1600. évfordulóhoz kapcsolódó szakmai konferencián Tungvancsengben járt Obrusánszky Borbála történész, keletkutató. Akkor a szakértő, aki már többször megfordult a térségben, az MTI-nek azt nyilatkozta, a tartományi illetékesek kifejezték, szeretnék, ha a déli hunok kínai fővárosa - utalva a feltételezett rokonságra - a magyarok zarándokhelyévé válna.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa
- Magyarországi pápalátogatások
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek
- A „Hit védelmezője”, VIII. Henrik még Lutherrel is szembeszállt
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- Másodjára szőrcsuha helyett páncélban zarándokolt IV. Henrik a pápához
- Gátlástalan eszközökkel gyűrték le Itáliát a semmitől vissza nem riadó Borgiák
- Szembenézett a katolikus egyház múltbeli tetteivel II. János Pál pápa
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.