10 tény a csokoládéról
2014. június 23. 14:03
Korábban
1. A régészeti leletek tanúsága szerint az emberiség kakaófogyasztási szokásai az i. e. 1900-1500-re nyúlnak vissza, amikor a mexikói mokaja nép már bizonyosan megízlelhette az ízletes italt.
2. Közép-Amerikában a kakaó elsősorban az elit itala volt. Az előkelők főként ünnepi alkalmakkor, a falusiak azonban valószínűleg tápértéke miatt fogyasztották a készítményt.
3. A maja civilizációban a királyi és papi szertartásokat tekintve meghatározó szerep jutott a csokoládénak, a friss maja házasok pedig még az esküvőjükön is fogyasztottak az italból.
4. A csokoládét a maják és az aztékok is használták fizetőeszközként. A maja férfiak tíz kakaóbabért egy prostituáltat, százért pedig akár egy rabszolgát is vásárolhattak.
5. Az aztékoknál előfordult, hogy mielőtt feláldoztak valakit, az előző áldozat vérével kevert kakaót itattak vele, hogy jobb kedvre derüljön.
6. Az aztékokat leigázó Hernán Cortésnek és társainak eleinte nem ízlett a fűszeres ital. A spanyol udvarban már cukorral vagy mézzel ízesítették a készítményt, amely hatalmas tetszést aratott.
7. A csokoládé a 17. század közepétől az európai udvarok kedvelt itala lett, az Angliában létrehozott csokoládéházakban pedig – a kávéházakhoz hasonlóan – élénk politikai-közösségi élet zajlott.
8. A katolikus egyházon belül vita folyt azzal kapcsolatban, hogy a böjt megszegését jelenti-e a csokoládéivás. Végül XIII. Gergely, egy évszázaddal később, 1662-ben pedig VII. Sándor is engedélyezte fogyasztását.
9. A csokoládéra az európaiak sokáig afrodiziáumként tekintettek. A híresztelések szerint a híres itáliai kalandor, Giacomo Casanova szerelmi légyottjai előtt gyakran fogyasztott az italból.
10. Az első, maihoz hasonló ízű étcsokoládét 1847-ben az angol Joseph Storrs Fry készítette el, aki olvasztott kakaóvajat adott a C. J. van Houten sajtológépe segítségével készített csokoládéhoz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap