Ágyúöntés Sárospatakon
2014. május 27. 10:27
"Az ágyúöntő mesternek legyen jó ítélőképessége, értsen a fizikához, a kémiához és a gépek tanához" - szólt a kora újkori bölcsesség, amelyet a virágkorát élő Erdély magyar és német ágyúöntő mesterei is igyekeztek magukévá tenni. A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának idén június végén megnyíló kiállítása I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyének kulisszatitkaiba avatja be a kíváncsi érdeklődőt, aki Sárazsadányban egy korabeli falusi életmódot bemutató néprajzi kiállítást is megtekinthet.
Korábban
I. Rákóczi György Sárospatakon öntött ágyúi jelenlegi ismereteink szerint kivétel nélkül megsemmisültek. Az ágyúöntőház is az enyészeté lett. Az egykori műhelyépületnek, a hozzá tartozó berendezéseknek, valamint az ott zajló öntési tevékenységnek régészeti módszerekkel feltárható és dokumentálható maradványai, emlékei szerencsésen megőrződtek a föld alatt.
I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyének sárospataki bemutatását hatéves régészeti feltárás előzte meg s igazi különlegességnek számít nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is. A több helyiségből álló épületegyüttesben bemutatásra kerül a szinte teljesen ép, nagyméretű bronzolvasztó lángkemence és a tüzelőtér, öntőakna. A kiállítás tereit bejárva megismerhetjük az ágyúöntők életét és bepillantást nyerhetünk a kora újkori ágyúöntés technológiájának fortélyaiba.
Levéltári források szerint 1631-től több bronzágyú és harang készült a műhelyben, majd egy 1672-es tűzvész következtében gazdagon kerültek elő a feltárási munkálatok során az ágyúöntési munkák rekonstruálásához szükséges leletek, öntőminták és formák töredékei, öntőedények, különféle szerszámok, valamint néhány hibás ágyúcső töredéke is.
"Az ágyúöntő mesternek legyen jó ítélőképessége, értsen a fizikához, kémiához és a gépek tanához" - szólt a kora újkori bölcsesség, amely az ideális mester személyét próbálta körülírni. A 16. században Európa-szerte a flamand, holland, német, itáliai és svájci öntőmesterek számítottak a legkeresettebbeknek, akik általában a harangöntésben is járatosak voltak. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1630-1648) idején főként németeket alkalmaztak, ám egyre több magyar szakember is feltűnt az erdélyi uralkodó sárospataki, valamint gyulafehérvári műhelyében.
Az olvasztás a 17. században lángkemencékben történt meg, ahol száraz, egyenes és görcs nélküli, lehetőleg gyantás és gyorsan égő fát alkalmaztak. Az időtartam a fém mennyiségétől függött, 10 tonna fémet például 8 óra alatt lehetett az olvadáspontig felhevíteni. A következő szakasz az öntőminta, majd az öntözőforma elkészítése volt, amelyet - miután gyertyaviasszal kikentek - függőleges helyzetben egy aknába engedtek le, köré pedig földet hánytak, hogy ne dőljön el.
Az öntés volt a legkritikusabb mozzanat, amely során megváltoztathatatlanul eldőlt, hogy milyen lesz az ágyú minősége. Miután 24 óráig hűlni hagyták, a még forró ágyút ásták ki, ami hihetetlenül ártalmas volt az egészségre, hiszen a munkások állandóan bűzös, nedves, mérgező párát voltak kénytelenek belélegezni a porral telített környezetben. Ezt követően a fúrásra került sor, amely az ágyúöntés legnehezebb munkájának számított, ugyanis ez határozta meg az ágyú minőségét, valamint a pontosságát. A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának idén június végén megnyíló kiállítása I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyének még részletesebb kulisszatitkaiba avatja be a kíváncsi érdeklődőt.
A másik új állandó sárazsadányi kiállításon pedig a múzeum eddig raktárakban őrzött gazdag néprajzi gyűjteménye kerül bemutatásra. Sárazsadány kistelepülés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Sárospataktól 9 kilométerre található, ahol a múzeum a falusi életmódot rekonstruáló bemutatóhely keretében ezzel az új kiállítással lehetővé teszi a látogatóknak, hogy a Tokaj-Hegyalja hagyományait, régi mesterségek tárgyi kultúráját megismerhessék.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
- Csaláshoz folyamodott a görög maratonista az első újkori olimpián
- Minden idők legjobb góllövői között tartjuk számon Zsengellér Gyulát
- A főváros egyik első gőzfürdője állt a Komjádi Sportuszoda helyén
- Többször alakította önmagát a filmvásznon Papp Laci
- A spanyol klub, amiben Puskás főnixszé válhatott
- Már gyerekkorában autóversenyző akart lenni a Forma-1 legendája
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek 18:05
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin 16:05
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról 15:05
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap