2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Gerry Adams és az északír konfliktus kísértetei 

2014. május 6. 09:30 MTI

Miközben Gerry Adamst, a legnagyobb észak-írországi katolikus párt, a Sinn Féin elnökét vasárnap vádemelés nélkül szabadon engedték, a térség továbbra is az igazság keresése és a törékeny béke konszolidálása között vívódik.

A 65 éves politikust - az Észak-Írországot a protestáns többség legnagyobb politikai erejével, a Demokratikus Unionista Párttal (DUP) koalícióban kormányzó Sinn Féin vezetőjét - egy tízgyermekes özvegyasszony, Jean McConville elrablásának és meggyilkolásának megszervezésével gyanúsítják. A 37 éves nőt 1972-ben az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő egykori legnagyobb katolikus fegyveres milícia, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) rabolta el és nem sokkal később agyonlőtte.

A hatóságok szinte a kezdetek óta azt gyanítják, hogy a gyilkosság mögött személyesen Adams állt, de a pártelnököt csak néhány napja vették őrizetbe. A Sinn Féin politikai indíttatásúnak nevezte az időzítést, tekintettel a hamarosan esedékes európai parlamenti választásokra.

Az ügy dossziéját az észak-írországi rendőrség átadta az északír ügyészi hivatalnak, amely azonban saját hatáskörében még dönthet úgy, hogy vádat emel Adams ellen, bár egy ilyen lépésnek beláthatatlan következményei lehetnének a tartomány megbékélési folyamatára.

A csupán tizenhat évvel ezelőtt kötött nagypénteki rendezési megállapodás az Adams vezette Sinn Féin közreműködésével jött létre, és véget vetett a három évtizeden keresztül húzódó, több mint háromezer ember életét követelő felekezeti villongásoknak. Ezután még csaknem egy évtizedbe telt, mire az IRA leszerelte fegyveres csoportjait és bejelentette, hogy felhagy a fegyveres harccal.

A politikus letartóztatása és az ellene indítható bírósági eljárás az 1998-as egyezmény két alapvető pillérét kérdőjelezi meg: a rendőrség pártatlanságába vetett hitet, valamint a katolikus és protestáns fegyveresek felelősségre vonásának elmaradását.

A Sinn Féin részéről Adams őrizetbe vétele haragos nyilatkozatokat idézett elő. Martin McGuinness, az északír tartományi kormány miniszterelnök-helyettese és a Sinn Féin alelnöke az észak-írországi rendőrség (PSNI) "sötét erőit" és "ármánykodását" vádolta kollégája elfogásával. Hozzátette, hogy az eset a "rendőrség politikai befolyásoltságának" példája. Hosszú évek óta ez volt az első alkalom, hogy a katolikusok megkérdőjelezték volna a rendőrség pártatlanságát, és brit befolyással vádolták volna.

A korábbi konfliktusban résztvevőkkel szembeni kegyelem kérdését illetően a tartomány jelenleg kétféle utat választhat: a hatalommegosztással működő kormányzatot megrendíteni képes bírósági eljárások indítását, vagy azt, hogy elmondja az érintett családoknak, hogy a szeretteik halálát okozó gyilkosokat immár sosem állítják bíróság elé. A nagypénteki megállapodás ugyanis sem általános közkegyelmet nem hirdetett, sem a felek összebékítését elősegítő bizottságok felállítását nem írta elő.

Miközben a megegyezés nem akadályozná meg, hogy bírósági eljárást indítsanak Adams vagy a Sinn Féin más vezetői ellen, a nacionalista közösségben él az az elvárás, hogy ez nem történik meg. A megállapodás ugyanis az amnesztia helyett számos kisebb léptékű intézkedést irányozott elő.

Az akkoriban a felekezeti villongásokban való részvétel miatt börtönbüntetésüket töltő személyek nagy részének elengedték a büntetését, az Észak-Írországból elmenekülteknek garantálták, hogy visszatérésük esetén nem fogják perbe őket, és azokat az embereket, akik eltűnt személyekkel kapcsolatos információval rendelkeztek, biztosították arról, hogy az általuk szolgáltatott adatokat nem használják fel ellenük bizonyítékként. Adams ügyét perbe fogása esetén közvetlenül egy intézkedés érintené, a nagypénteki megállapodás azon része, amelyben két évben határozzák meg a hasonló bűncselekményekre kiszabható börtönbüntetés felső határát.

A békefolyamat keretében hoztak létre intézményeket, ezek azonban nem kezelték megfelelően a múlt ügyeit. Azt senki nem hitte volna, hogy ezek újra kísérteni fognak bennünket - mondta Peter Shirlow, a neves belfasti egyetem, a Queen's University professzora.

Az északírek közül sokan hajlandóak lennének arra, hogy lezárják a felekezeti villongások jelentette múltat, és továbbra is az elmúlt évtizedet jellemző relatív jólétet és nyugalmat élvezhessék. "Sehova nem juthatunk, ha továbbra is a múltba tekintünk" - mondta Andrew Loker, egy 62 éves banki alkalmazott Belfastban. A kérdés eldöntése jelenleg az északír ügyészi hivatal és a politikusok döntésén múlik.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár