Így mozgatták az egyiptomiak a piramisok köveit
2014. május 6. 08:42
Mit keresett egy korsós a piramisok köveit szállító szán előtt? Régóta vitatott kérdés, hogy mintegy 4500 évvel ezelőtt miként voltak képesek megmozdítani az egyiptomiak a piramisok közel kéttonnás alkotóköveit. Kutatók állítják: megtalálták a rejtély kulcsát.
Korábban
Az Amszterdami Egyetem fizikusai azt vizsgálták, hogy mekkora erőt kellett kifejteni ahhoz, hogy a hatalmas faszánon lévő súlyos kövek megmozduljanak a sivatag homokjában. Kutatásaik szerint az Óegyiptomi Birodalomban egy primitív, de nagyon hatékony módszerrel könnyítették több ezer ember munkáját: vizet locsoltak a szán talpai elé, ami csökkentette a felületi súrlódás során fellépő fékező erőt.
A kutatók munkáját egy ősi freskó segítette, amely Djehutihotep, Felső-Egyiptom i. e. 1900 körül élt helytartójának sírjában található. A közel négyezer éves falfestményen 172 munkás látható, amint kötelek segítségével egy fából készült szánt próbálnak elhúzni, előtte pedig egy újabb egyiptomi tűnik fel és vizet locsol a talpak elé a homokra - magyarázta Daniel Bonn holland fizikus.
A piramisépítést bemutató sírfreskó
"Az egyiptológusok mindezidáig úgy gondolták, hogy a képen látható alak mindössze egy ceremoniális aktust, esetleg egy tisztulási rituálét végez" - mondta Bonn a LiveScience-nek. Az amszterdami kutatócsapat semmit sem bízott a véletlenre: építettek egy faszánt, nehéz rakománnyal pakolták meg, majd homokos talajon próbálták meg elhúzni. Feljegyezték, hogy ha vizet öntöttek a száraz homokra, jóval kevesebb energiát kellett a mozgatásba fektetniük.
Ez egy bizonyos fizikai jelenség miatt következett be, amely során a vízcseppek kvázi hidat alkottak az apró homokszemek között, amelyek így összetapadtak, magyarázta Bonn. Hozzátette: ugyanezen okból építjük nedves és nem száraz homokból a homokvárat.
Ugyanakkor ez egy kényes egyensúly. "Ha a homok túl nedves, ugyanolyan nehéz lesz elhúzni a szánt, mintha száraz volna. Az optimális állapotot kellett eltalálni" - húzta alá a kutató. A víz mennyisége azonban a homok minőségétől is függ: az optimális mennyiség a szán talpaival érintkező homok mennyiségének 2-5 százaléka. "Ez a technika az egyiptomi sivatag homokját figyelembe véve a száraz homokon történő húzásnál befektetett energia mintegy felét megspórolta" - mondta Bonn.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2015
- Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
- Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
- „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
- Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
- Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
- Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
- Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
- Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
- Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.