Újra látható Széchenyi István csónakja
2013. november 21. 10:33 MTI
A Közlekedési Múzeumban szerdától látható a makettje Széchenyi István Julietta nevű csónakjának, amellyel a gróf 1830-ban az Al-Dunán utazott és felmérte, miképp lehet hajózhatóvá, ezáltal a magyar árukat szállító hajók előtt szabaddá tenni a Vaskapu vidékét.
Korábban
A Juliettát Gerencsér Csaba jetski világbajnok és Gacsal Balázs jetski magyar bajnok adományozta a múzeumnak - közölte az intézmény. Széchenyi 1830-as úttörő utazásának állít emléket a múzeum kamarakiállítása a makettel, amelyet Bóday Pál kutatómunkája és tervei alapján Jakab István kalocsai asztalos, intarziakészítő, makettépítő mester készített. Az 1:10-es méretarányú mása jelenleg Széchenyi legendás csónakjának egyetlen méretarányos, korhű változata.
A csónak eredetije a Széchenyi István által életre hívott Csónakdában készült az 1820-as években, nevét a gróf édesanyjáról, Festetics Júliáról kapta. Széchenyi 1842-ig királyi biztosként irányította az al-dunai munkálatokat, összesen kilenc alkalommal járt a helyszínen. Az Al-Duna zúgói gyakorlatilag járhatatlanná tették nagyobb hajók számára a folyót, így a magyar áruk - elsősorban a gabona - ezen az útvonalon nem érhették el a tengert.
A Juleitta és a Desdemona hajókkal megtett utakon Széchenyi társaival, Waldstein-Wartenberg János gróffal és Beszédes József mérnökkel együtt azt mérte fel, mit kell tenni ahhoz, hogy a magyar gabonaszállító uszályok elérjék a Fekete-tengert. Ez egyebek közt a hajózást akadályozó sziklák eltávolítását jelentette.
A kalandos utazás során a hajókkal 24 nap alatt jutottak el Galacig, onnan vitorlással folytatták az utat Konstantinápolyba. Az út eredményes volt, a Vaskapu hajózhatóvá tételét elkezdték, és 1842-re elérték, hogy az Al-Duna - közepes vagy magas vízállás esetén - gőzhajóval járható lett, sőt, az első gőzhajó, az Argo már 1834-ben át tudott haladni a szoroson.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap