7000 éve is jelen volt a TBC a Kárpát-medencében
2013. november 5. 15:19
A gümőkór, másképpen TBC a legújabb kutatások alapján i. e. 5000 táján is pusztított az öreg kontinensen. A betegség nyomait rejtő hétezer éves csontokat Magyarországon tárták fel, számolt be a PLOS ONE amerikai tudományos folyóirat.
Korábban
Muriel Masson, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének antropológusa munkatársaival a késő neolitikum Tisza-kultúrájához tartozó 71 csontvázat vizsgált meg. A Hódmezővásárhely-Gorzsa környéki régészeti lelőhelyeken feltárt csontok közül öt esetben volt kimutatható a kór jelenléte.
A tuberkulózis nyomai több ezer év távlatából leginkább úgy dekódolhatóak, hogy a szakértők alapos vizsgálat alá vesznek bizonyos, a csonthártyagyulladás következtében szimmetrikusan deformálódott csontokat. Ám sokszor ez sem a legcélravezetőbb, hiszen a csontváz érintettsége a tuberkulózisban szenvedők csupán 3-7 százalékánál figyelhető meg. Leginkább a gerincoszlopon, a nagy terhelésnek kitett ízületrészeknél, az arckoponya csontjain, valamint az ujjaknál láthatók a tünetei, a betegség jelei csontpusztulás képében jelentkeznek. Legutóbb az izraeli Atlit-Yam városánál fedeztek fel Mycobacterium tuberculosis baktérium által megfertőződött maradványokat, amelyek egy 12 hónapos csecsemőhöz tartoztak, s i. e. 9250-8160-ből valók.
A gümőkór nyomait csak igen ritkán lehet kimutatni a régészeti leletekben. Az eddigi legrégebbi európai eseteket az észak-franciaországi Les Rues des Vignes melletti területeken találták meg, ezek a Meroving-korszakból (6-7. század) származtak. Egyiptomban már i. e. 3000 környékén élt egyedeknél is kimutatták a TBC jelenlétét, míg Latin-Amerikában 4000 éves a legrégebbi tuberkulózisos csontanyag.
Masson szerint a magyarországi kutatás igazi fordulópontnak nevezhető, hiszen a csontvázakban nem csupán az eddigi legkorábbi, teljesen kifejlődött Mycobacterium tuberculosis baktérium nyomát találták meg, de a betegség európai jelenlétére is fény derült.
A tuberkulózis az egyik legrégibb fertőző megbetegedések egyike, amely több évezrede sújtja az emberiséget. Az újkor végén, az iparosodás előrehaladtával egyre nagyobb intenzitással tombolt a rossz higiénés körülmények között élők között, ám a 20. század közepére sikerült visszaszorítani a "nyomor betegségét", amely az egyik legtöbb halálesetet okozó kór volt a történelemben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
- Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
- Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
- Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
- A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
- Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale tegnap
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája tegnap
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski tegnap
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor tegnap
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója tegnap