Ősi civilizációt találtak a Selyemút mentén
2013. július 29. 08:05 MTI, Múlt-kor
Olyan őskori civilizáció nyomaira bukkantak kínai régészek a Selyemút mentén, amely már a körülbelül 2000 évvel ezelőtti eurázsiai kereskedelmi útvonal kialakulását megelőzően jelen volt a térségben - derült ki az évek óta tartó feltárások eredményeiből.
Korábban
A 2010 óta az északnyugat-kínai Ganszu (Gansu) tartományban folyó ásatások eredményei alapján a szakértők biztosak abban, hogy a Hejho folyó nyugati partján élt emberek már 4,100-3,600 éve gabonát termesztettek és rezet olvasztottak. A lelőhelyen az utóbbi három évben több réztárgyat és a megmunkáláshoz szükséges eszközöket találtak – tájékoztatott Chen Guoke, a Ganszu Tartományi Régészeti Intézet munkatársa.
A régióban élők elsősorban vörös fémmel dolgoztak, de már ötvözeteket is készítettek. Az archeológusok egy rézkohó romjait is megtalálták, az eddigi legkorábbit, amelynek tanulmányozása a kínai iparosmesterség fejlődésének kutatásában lehet hasznára a szakembereknek.
A folyóparton elszenesedett árpa- és búzamagvakat, a mezőgazdasági termelés során használt kapákat és késeket találtak, illetve néhány vályogház-maradvány is előkerült. Mindezek azt mutatják, hogy a kelet-nyugati kereskedelem jóval a kínai Han-dinasztia (i.e. 202-i.sz. 220) kora előtt megkezdődött, mivel a vályogból való építkezés, az árpa és a búza is Közép-és Nyugat-Ázsiából származik.
A Selyemút kifejezés azon kereskedelmi útvonalak történelmi hálózatára használatos, amelyek Kelet-, Dél- és Nyugat-Ázsiát, a Mediterrán térségen keresztül Európával és Észak-Afrikával kötötte össze. Kínából, Csang-anból (mai nevén Hszian) indult, Anatólia területén és a Földközi-tenger térségén haladt keresztül. A Selyemúton folytatott kereskedelem fontos szerepet játszott a nagy civilizációk fejlődésében, például Kína, Egyiptom, Perzsia, Arábia, India, Róma és Bizánc történetében. Januárban Kína, Kazahsztán és Kirgizisztán közösen benyújtotta jelentkezését az UNESCO-hoz, kérve, hogy a szakosított ENSZ-szervezet vegye fel a Selyemutat a világörökség 2014. évi listájára.
A Selyemút menti ősi civilizációknak az elmúlt évtizedekben több nyomát is azonosították. 2003 és 2005 között például Csiucsüan város területén a Hszihitani romoknál szarvasmarhák és juhok tartásánál használatos aklot fedeztek fel. Az állatok lábnyomai mellett koponyák is gazdagították a gyűjteményt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
- Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
- Három kráter őrzi a tragikusan elhunyt Apollo-1 legénység emlékét a Holdon
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.