Még mindig kevesen ismerik el az örmény népirtást

Levon Szargszjan örmény jószolgálati nagykövet (Szerzs Szargszjan örmény államfő testvére) - a kereszteskő avatására Magyarországra érkezett örmény társadalmi küldöttség ragja – beszédében hangsúlyozta, az emlékmű felállításának komoly jelentősége van. "Az elmúlt időszakban voltak nehéz pillanatok, de ezeket elviszi a szél, akár a hamut" – fogalmazott. Az Örményország és Magyarország közötti kapcsolatok ugyan megszakadtak, de a két nemzetnek több száz éves közös múltja van – hangsúlyozta a jószolgálati nagykövet.

Az örmények számára rendkívül fontos a megemlékezés az 1915-ös népirtásról. Fejet kell hajtani a több mint másfél millió áldozat emléke előtt, és harcolni azért, hogy soha többé ne történhessen hasonló, sehol a világon – mondta Levon Szargszjan.

Martonyi János külügyminiszter – aki személyesen nem tudott részt venni a megemlékezésen – levelében kifejtette, a magyar és az örmény népet mély és évszázadokra visszanyúló barátság köti össze, amely közös keresztény hitünkből, a sorsközösségből és a hazánkban letelepedett és itt velünk, magyarokkal együtt élő örmény közösségek elismerésre méltó eredményeiből táplálkozik. Magyarország abban érdekelt, hogy tovább mélyüljön a magyar-örmény barátság, és a két ország között erősödjön, és szélesedjen az együttműködés az élet minden területén, beleértve a diplomáciai kapcsolatokat is – írta a külügyminiszter.

Martonyi János a levelében kitért arra is, hogy a sajnálatos módon jelenleg szünetelő politikai érintkezések ellenére Magyarország támogatja Örményország európai integrációját, és üdvözölné, ha a Keleti Partnerség és az Európai Unió ez év őszi vilniusi csúcstalálkozójáig lezárulnának a társulási egyezményről és a szabadkereskedelemről folyó tárgyalások.

Örményország tavaly augusztusban függesztette fel diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, miután Budapest kiadott Azerbajdzsánnak egy azeri katonatisztet, aki Magyarországon megölte örmény katonatársát. Ramil Safarov azeri tiszt egy NATO-program keretében nyelvtanfolyamon vett részt Magyarországon 2004-ben, ahol baltával megölte alvó örmény katonatársát. Tettéért Magyarországon életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Magyarország tavaly augusztusban adta át Azerbajdzsánnak, ahol azonnal elnöki kegyelmet és őrnagyi rangot kapott. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ezt követően hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja az azeri lépést. A történtek miatt Örményország felfüggesztette diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal.

Edvard Nalbandján ügyvezető külügyminiszter szerdán úgy nyilatkozott, hogy Örményország kész a kapcsolatok rendezésére, ha Magyarország "megfelelő lépéseket" tesz, azonban nem részletezte, milyen lépésekre gondol. A szombati emlékmű-avatást követően az örmény történelmet bemutató kiállítás nyílt a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Klebelsberg-termében.

1915. április 24-én az Oszmán Birodalom irányítói az örmény közösség több száz szellemi és politikai vezetőjét őrizetbe vetették. Közülük sokakat kivégeztek, másokat pedig száműztek. Ezt követően, 1915 és 1923 között mintegy 1,5 millió örményt gyilkoltak meg, rajtuk kívül több ezret deportáltak Törökország keleti régióiból. Az eseményeket mára több mint húsz ország ismeri el népirtásként, annak tagadása Svájcban és Belgiumban büntethetőnek számít. Törökország tagadja, hogy népirtás történt, álláspontja szerint 300-500 ezer örmény vesztette életét, s ők is az első világháború következményeként.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

őszi különszám
Múlt-kor magazin 2022

• Lenyűgöző történeteink – Megjelent a Múlt-kor 2022. őszi különszáma
• Atomkatasztrófa Csernobilban
• Anglia ébresztőóra-emberei
• Tánc a túlélésért
• A legyőzhetetlen Gerevich Aladár
• Ha megmozdul a magyar föld
• A Post-it születése
• Az első magyar híd a Duna fölött
• Dobozos (s)öröm