Nem volt általános az amnesztia 1963-ban
2013. április 5. 17:42 MTI, Múlt-kor
Korábban
1963 és az ügynökök
Tulipán Éva a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) budapesti pártbizottságának székházánál történt Köztársaság téri csata és a megtorlás kapcsolatát elemezte. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa előadásában elmondta, hogy az első és utolsó 56-os kivégzett vádpontjaiban is szerepelt a Köztársaság tér. Az 1963-as rendelet ebből a szempontból nem jelentett komoly cezúrát, mivel a kulcsszereplőkre nem vonatkozott az amnesztia. Körülbelül 160 személy ügyében merült fel a Köztársaság téri eseményekben való részvétel, 41 személyt (részben) az ott történt lincselésben, halottgyalázásban való részvételért ítéltek halálra.
Takács Tibor (Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az állambiztonsági ügynökhálózat és az 1963-os amnesztia közötti összefüggésről szóló előadásában kifejtette, hogy 1956 után az állambiztonság legfontosabb feladata kezdetben a nyílt ellenséges tevékenység felszámolása volt. Az újjászervezett állambiztonság a régi gárdából illetve a forradalom idején kompromittálódott emberekről állt; körülbelül nyolcezer egykori ügynökkel vették fel a kapcsolatot, de csak 4500 beszervezés történt 1957-ben. Az állambiztonság létszáma hamarosan meghaladta a tízezer főt, a hálózatépítést pedig – bár jócskán elmaradt az 1953-as 45 ezertől – sikeresnek ítélték.
Az ügynökhálózat nagy segítséget jelentett a forradalom utáni megtorló munkában. Ugyan pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de a kutatásokból tudni lehet, hogy az 1956-66 közötti politikai ügyek egyharmadát operatív úton derítették fel. Takács Tibor hangsúlyozta: a beszervezés is a megtorlás része volt, az ügynökök új feladatot kaptak, fel kellett mérniük az amnesztia hatását a külföldi magyarok között, s a hazatértek komoly kihívás elé állították a szervezetet.
A hálózat számának csökkenése már 1963 előtt, a szovjet mintán alapuló totális elhárítás elvével való szakítás után megindult. 1963-ban sokakat sikerült benntartani a hálózatban, a létszám pedig – erősítve a régi reflexet, a "mindenhol ott lenni elvét" – a megnövekedett feladatok miatt később megugrott. Az előadó szerint összességében elmondható, hogy az ügynökhálózatra nem az amnesztia gyakorolt közvetlen hatást, hanem az 1962-es desztalinizáció, az állambiztonság teljes átszervezése.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2011
- Az örökség
- Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
- A közös kód
- Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
- A Délvidék megszállása 1941-ben
- Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
- A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
- Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban 12:10
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián 11:20
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles 08:20
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek tegnap
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin tegnap
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról tegnap
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz tegnap