Mégsem középkori hamisítvány a torinói lepel
2013. március 29. 13:02
A régóta köztudatban élő állítással szemben mégsem 14. századi hamisítvány lehet a torinói lepel. Legalábbis egy újonnan megjelent olasz könyv Jézus Krisztus halála körüli időpontra datálja az évente több százezer hívőt a torinói katedrálisba vonzó ereklyét.
Korábban
A Páduai Egyetem szakértőinek kutatásai szerint a lepel az ókorra datálható, Jézus Krisztus születése előtti vagy utáni századokra. Sok hívő úgy véli, hogy a 436 centiméter hosszú és 110 centiméter széles vászont, amelyen egy szakállas ember arcának és testének lenyomata látható, Jézus zsidó szokás szerinti temetésekor testének körbetekerésére használták.
Az olasz kutatók tanulmányát Giulio Fanti professzor és Saverio Gaeta újságíró az Il Mistero della Sindone (A lepel rejtélye) című könyvükben tárták a nyilvánosság elé. A páduai tudósok infravörös fényt és spektroszkópiát (színképelemzést) – sugárzási intenzitáson alapuló mérési módszert – alkalmaztak, amellyel a speciális, klimatizált helyiségben tárolt lepel szálait vették górcső alá. A vizsgálatok az ereklyét az i. e. 300 és i. sz. 400 közötti időszakra datálták.
A kutatást azokon a lepelből vett szálakon végezték el, amelyeket egy 1988-as radiokarbonos vizsgálat alkalmával távolítottak el a textíliából. A 25 évvel ezelőtti, oxfordi, zürichi és arizonai laboratóriumokban végzett elemzéseket követően a kutatók még ügyes hamisítványról beszéltek, amely 1260 és 1390 között készülhetett. Az eredményeket nyomban megkérdőjelezték azon az alapon, hogy a tűzvészben megrongálódott leplet a középkorban megpróbálták helyrehozni, így egy évezreddel későbbi szennyeződések kerülhettek a szövetre, ami téves eredményt hozhatott.
Az évente több százezer hívőt a torinói katedrálisba vonzó lepel rejtélye már évszázadok óta izgatja az emberek fantáziáját, s számtalan tanulmány, dokumentumfilm és összeesküvési elmélet látott napvilágot vele kapcsolatban. A vásznon egy hosszú hajú és szakállú férfi lenyomata látható, akinek testén keresztrefeszítés okozta sérülések láthatók.
A kutatók soha nem voltak képesek megmagyarázni, hogyan formálódhat ki a leplen az emberi test, továbbá a szögek által okozott sérülések a csuklókon és a lábakon, tüskékből származó szúrásnyomok a homlokon és egy lándzsa okozta seb az oldalán. Fanti szerint egy rendkívüli sugárzás okozta behatás is lehet erre a magyarázat, amit csodának is nevezhetünk. A vizsgálatok a korábbi elemzésekre is nagyban támaszkodtak, amelyek kizárólag a Szentföldön fellelhető por és pollen nyomait vélték felfedezni a szöveten.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap