Elszigetelt populációt alkothatott a pekingi ember
2012. szeptember 14. 16:51
A Kínai Tudományos Akadémia paleoantropológiai munkatársai a hagyományos és a közelmúltban kifejlesztett háromdimenziós szkennelési technikákat felhasználva a pekingi ember koponyáinak morfológiai variációit elemezték. Kutatásaik során kiderítették, hogy a későbbi egyedek koponyái minden irányban növekedést mutatnak a régebbiekhez viszonyítva, akiknél a fejforma viszonylag állandó maradt. A vizsgálat azt mutatja, hogy a pekingi ember elszigetelt populációban élte mindennapjait.
Korábban
A pekingi ember egy gyűjtőnév azon emberszabású leletcsoport számára, amelynek maradványait Csoukoutienben (Zhoukoudian), Peking külvárosában találták meg. Az 1927-ben indult hivatalos ásatás óta a pekingi ősemberek hat koponyáját a Csoukoutien egyes számú helyszínén fedezték fel.
1941-ben Pere Teilhard de Chardin a Csoukoutienból származó Homo erectus alaktani stabilitását hangsúlyozta. Úgy vélte, nem egy egyéni anatómiai különbség mutatható ki a megtalált koponyamaradványok között. Ez a morfológiai stabilitás annak a lassúságnak a bizonyítéka, amely a biológiai evolúciót jellemzi akkor, amikor idegen elem bevándorlása nem zavarja, és nem is módosítja annak folyamatát.
Ezen elvet támasztja alá az a kutatás, amely a ZKD 5 jelű koponyát 300 ezer évvel fiatalabbra becsülte a ZKD 3 azonosító kóddal ellátott leletnél. Az előbbinél koponyanövekedést véltek felfedezni az idősebb társához viszonyítva.
„11 koponyát vizsgáltunk meg, hogy meghatározhassuk a pekingi Homo erectus evolúciós fejlődésének folyamatát. Az eredmények azt mutatják, hogy ez a biológiai folyamat nagyon lassú. A csoukoutieni ősember és társai egy elszigetelt népességben élhettek, mivel méréseink is azt mutatják, hogy nem érte őket semmilyen külső genetikai behatás” – mondta Xing Song, a kutatás egyik munkatársa.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.