Sokáig csak vásári kellék volt a nevetőgáz
2012. augusztus 21. 16:08
Sokáig csak vásári komédiás "kellék" volt, amivel nagy pénzt lehetett szakítani, pedig előállítása után hamar kiderült, hogy az emberek bódításánál többre képes. A nevetőgáz érzéstelenítő hatását egy fogorvos fedezte fel - a puszta véletlennek köszönhetően.
A dinitrogén-oxidot Joseph Priestley fedezte fel az 1700-as évek végén. A dinitrogén-oxid megfelelő adagolásban, oxigénnel keverve eufórikus állapotot okoz, altatógázként is használják. Köznapi nevén kéjgáz és nevetőgáz névvel is illetik épp e hatása miatt. Egyes emberek az eufórikus állapot előidézésére az élelmiszeripari célú háztartási habpatronból nyert gázt fogyasztják. Ennek gyakori eszköze a folyadéktól mentes, üres habszifon.
A jelzett korszakban – és még legalább száz évig – az emberek pokoli fájdalmat éreztek a műtétek alkalmával, mivel gyakorlatilag semmilyen fájdalomcsillapító nem állt az orvosok rendelkezésére. S hogy miért nem alkalmazták az oxigénnel keverve altatógáznak, foghúzások alkalmával pedig érzéstelenítésre használt gázt? A nevetőgáz másfél évszázadon át kizárólag nem orvosi célokat szolgált, hanem – ahogyan azt neve és az alábbi plakát is mutatja – a közönség szórakoztatása miatt használták.
Amikor 1772-ben Priestley sorozatos kísérletezések után előállította a dinitrogén-oxidot, saját magán tesztelve a vegyületet, fájdalommentes, bohókás érzés kerítette hatalmába. Néhány évtizeddel később Humphry Davy kémikus ugyanezt érezte, majd egy olyan gépezet megalkotása felett bábáskodott, amely nagy mennyiségben gyártott a kémiai vegyületből.
Az 1830-as években nagy üzleti lehetőséget szimatolt a dologban, ezért az elsősorban a Colt 45-ről ismert Samuel Colt egész Kanadát és az Egyesült Államokat bejárta, s – 25 centet kérve a felnőttektől és tízet a gyermekektől – dinitrogén-oxidot árult a várostereken. Az emberek fizettek, a nép nevetett – így mindenki jól járt.
De legfőképpen azokon nevettek, akik a színtelen, nem gyúlékony, kellemes édeskés ízű és szagú gáz orvosi célokra való felhasználását hirdették. 1844-ben egy fogorvos, Horace Wells meglepődve vette észre, hogy az egyik gázt szívott, majd egy padban elbukó, csúnya sérülés elé néző férfin a fájdalom legapróbb jelei sem mutatkoztak. Wells rádöbbent, hogy a gázt érzéstelenítésre lehet használni, s felfedezésével meg sem állt a Harvard Medical Schoolig, ahol nagy közönség előtt mutatta be, hogy a foghúzással járó pokoli kínok már a múlté.
Az áttörő eredmények ellenére két évtizedet kellett várni, hogy a dinitrogén-oxid jótékony hatását újfent „közönség” előtt bizonyítsák, s még néhány dekádot, hogy a kezelés széles körben elterjedjen. A gáz ma sokadvirágzását éli: a belsőégésű motorok üzemanyagához keverve nagyban növeli a motorok teljesítményét oxidáló hatása miatt, ami fokozza az égést. De van árnyoldala is: a Föld légkörében jelenlévő dinitrogén-oxid gáznak ugyanis üvegházhatása van, azaz növeli a globális felmelegedést.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.
