Újabb írásjelekre bukkantak régészek kínai jóslócsontokon
2012. augusztus 1. 16:02 MTI
Összesen hat, eddig ismeretlen kínai írásjelet, karaktert fedeztek fel jóslatokhoz használt - immár múzeumban őrzött - ősi csontokon az északkelet-kínai Liaoning tartományban. A kínai tudományos akadémia munkatársa, a feliratokat kutató szakértők vezetője, Szung Csen-hao (Song Zhenhao) áttörésnek nevezte a felfedezést, mivel 32 éve nem találtak új jeleket. A jóslócsontok titkait 1980-ban tették közzé egy akadémiai kiadványban.
Korábban
A teknőspáncélokon és csontokon talált feliratok a kínai írásbeliség fontos - első - bizonyítékai. A kínai karakterek a legrégebben használt folyamatos írás alkotóelemei, olyan grafikai írásjelek, amelyek egyszerre fejezik ki a jelentést és a kiejtés módját. A Lusun (Lushun) városi múzeumban lévő 1700 darabos csontgyűjtemény az egyetlen olyan kollekció, amelynek átvizsgálásával még nem végeztek a szakemberek.
Az előzetes eredmények alapján megállapították, hogy a csontok többsége mezőgazdasági, vallási, időjárási és háborús események megfejtésénél volt használatos 3000 évvel ezelőtt, a Sang (Shang)-dinasztia korában. A jóslási kellékek többnyire kérdéseket tartalmaztak. A jós a csontot felhevítette, s következtetéseire az így keletkezett repedésekből, azok egymáshoz viszonyított helyzetéből jutott. A végeredményt gyakran szintén a csont felületén rögzítette.
Vang Ruo (Wang Ruo), a lusuni múzeum igazgatóhelyettese a Hszinhua hírügynökségnek elárulta: a szakemberek arra gyanakszanak, hogy a hat új írásjel főneveket takar, amelyek egyes emberekhez, illetve helységekhez kötődhetnek. Pontos megfejtésük azonban még több időt vesz igénybe. Van olyan ritka csontfelirat, amely összesen 150 karakterből áll. A szakemberek további felfedezésekre számítanak, és arra, hogy a szövegek hozzájárulnak a Sang-dinasztia (i.e. 1600-1046) korának pontosabb megismeréséhez.
Régészek a mai napig a világon 130 ezer csontereklye átvizsgálása után négyezer karaktert azonosítottak, de megfejteni csak körülbelül a felét tudták. Az első csont-, illetve teknőspáncél-feliratokra 1899-ben bukkant egy pekingi antikvárius olyan leleteken, amelyeket évekkel korábban találtak földművesek a Honan (Henan) tartományi Anjang (Anyang) városban. Anjang valaha a Sangok birodalmi központja volt, 1928-ban feltárt romjainak kutatása közben a régészek körülbelül 160 ezer teknőspáncélt és állatcsontot találtak. Sok került magángyűjteményekbe.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője 15:05
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác 14:20
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját 12:20
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában 11:20
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf 08:20
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint tegnap