Animációs rajzok az őskori barlangok falán
2012. június 5. 08:49
30 ezer évvel ezelőtt az ősemberek olyan, képregényszerű eljárásokat alkalmaztak a barlangok falán, amivel az lehetett a szemlélő benyomása, mintha az állatok mozognának – mutatott rá két francia kutató. Az alkotók által elsajátított egyik technika ráadásul a 19. századból ismert taumatróp működési elvén alapszik.
Korábban
Az őskori művészek csontkorongon ábrázolták az oroszlánokat és egyéb vadállatokat, amivel azt a benyomást keltették, mintha az állatok folyamatos mozgásban lennének – erre a következtetésre jutott kutatásuk során két francia kutató, Marc Azéma (Toulouse-Le Mirail Egyetem) és Florent Rivère. „A művészek életet akartak vinni a rajzokba” – foglalta össze Azéma. „A legtöbb rajz mozgás közben ábrázolja az állatokat” – fűzte hozzá.
A rajzok előtt elhúzott lobogó fáklyák ráadásul tovább erősítették a hatást – olvasható az Antiquity című tudományos folyóirat legújabb számában, amely Azéma és Rivère húszéves kutatómunkájának summázata. Ők voltak egyébként az első olyan szakemberek, akik rámutattak a Chauvet-és La Baume Latrone-barlangok "animációs" festményeire.
A Chauvet-barlangban található egyik tízméteres rajzon egy komplett vadászjelenet látható. A történet az oroszlánok „bemutatásával” kezdődik, amint éppen vadászni indulnak, közelükben mamutokkal és egyéb állatokkal. A festmény második részében egy falka oroszlán tűnik fel, és jól láthatóan egy bölényt vesznek üldözőbe.
Az őskori alkotóknak jórészt az ilyen témájú rajzokon sikerült mozgásban megörökíteniük az állatokat. A Chauvet-barlang falán például egy olyan bölény látható, amelynek két különféle testhelyzete, ezáltal nyolc lába van, s azt a benyomást kelti, mintha a nagytestű emlős éppen üldözői elől menekülne. Franciaországban 12 barlangban összesen 53 állatot ábrázoltak így; egyedül a lascaux-i barlangban 20 olyan állat van, amely több fejjel, lábbal vagy farokkal rendelkezik.
A kutatók olyan csontokat is találtak, amelyek az 1825-ben felfedezett taumatróp elvén működnek; ez egy olyan korong, amely átlója körül forgatható, mindkét oldalán képpel. A Francia-és Spanyolországban előkerülő leleteken ülő illetve álló testhelyzetben látható állatok vannak, a korongot forgatva pedig az lehetett a képzete az embernek, mintha az állatok mozgásban lennének.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
- Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
- Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
- Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
- A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
- Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról 15:05
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.