Klímaváltozás: vissza az Amazonas erdőibe
2012. április 16. 11:53
A trópusi, alacsonyan fekvő vidékeken nem használtak tüzet a Kolumbusz érkezése előtti időkben, ami a fenntartható fejlődés kulcsa volt – derült ki egy új kutatásból.
Korábban
Kolumbusz és legénysége érkezése előtt négyszáz éven át az amerikai őslakosok hatalmas területű trópusi szavannás területeket fogtak művelés alá. A tűzhasználat – azaz az égetéses földművelés – azonban ekkor még szinte ismeretlen volt. Nem úgy 1492, azaz az Újvilág felfedezése utáni korszakban, amikor az Amazonas part menti részein rohamosan terjedni kezdett – derült ki egy kutatásból, amely során kétezer év talajrétegeit vizsgálták meg. Ez már széndioxid-kibocsátással járt, ami aztán hozzájárult a globális felmelegedéshez.
„A klímaváltozás idején olyan alternatív módszerekre van szükségünk, amellyel kezelni tudjuk a szavannákon kialakult helyzetet. Ez egy olyan lecke, amelyet a múltból tanulhatunk meg” – mondta el a brit Exeter Egyetem archeobiológusa, José Iriarte. „Az őslakosok fenntartható módon bántak a trópusi szavannával” – tette hozzá.
A tanulmányok rámutattak, hogy az Amazonas erdőiben – amely már eddig is a legnagyobb figyelmet kapta a tudósok részéről – a tűz elterjedt volt a prekolumbán időkben. Az európaiak által behozott járványok miatt felbomlott ősi társadalmak utáni időkben az erdők visszanyerték jelentőségüket, a tűzhasználat pedig visszaszorult.
A kutatók régóta azt gyanítják, hogy ugyanez zajlott le Közép- és Dél-Amerika part menti szavannás részein, amely a régió alacsonyan fekvő területeinek ötödét teszi ki. Iriarte és kollégái felkeresték Francia-Guyana vizenyős területeit, hogy tudományos módszerekkel is alátámasszák az elméletet. Itt a régészeti kutatások extenzív földművelésre, csatornákra, mesterséges tavakra és teraszos művelésre találtak bizonyítékokat.
A 2150 éves réteg tökéletesnek bizonyult a mintavételre, mivel a lápos részek nem tartalmaznak oxigént, így a pollen és a különböző növényi maradványok úgy tudtak évszázadokon át megőrződni, hogy a kutatóknak nem kellett a baktériumok pusztításai miatt tartaniuk. Az 1000-1200 éves növényi maradványok arról tanúskodnak, hogy ebben az időben érkeztek a teraszos művelést meghonosító farmerek a területre. Szén viszont alig maradt vissza, ami azt jelzi, hogy a tűzhasználat gyakorlatilag eltűnt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
- Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
- Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
- Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
- Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.