Az első megálló: Arábia
2012. február 1. 09:56
Régóta foglalkoztatja a kutatókat az a kérdés, hogy mikor és hol hagyta el először a modern ember Afrikát. Ennek megfejtésében kulcsszerepet játszott a genetika.
Korábban
A legutóbbi kutatási eredmény egy nemzetközi tudóscsoporthoz fűződik, amely január 26-án jelent meg az American Journal of Human Genetics című lapban. Az új felvetés lényege, hogy őseink 60 ezer évvel ezelőtt először az Arab-félszigeten telepedtek le, ahova Afrika szarván keresztül jutottak.
A tanulmány vezetője, Dr. Luisa Pereira, a portugáliai Porto Egyetem munkatársa szerint „a modern ember szétszóródásának legfontosabb megválaszolatlan kérdése az Afrikából való kivonulás első állomásának földrajzi meghatározása. Az egyik legnépszerűbb modell szerint a szétszóródás korai szakaszának helye a Vörös-tenger mentén, Dél-Arábia felé lehetett, de a közvetlen genetikai bizonyítékok még elég hiányosak.”
A Pereira és a brit Martin Richards professzor vezette csoport először a három legkorábbi, az első afrikai kivándorláshoz köthető anyai ági leszármazási vonalat vizsgálta meg, majd összehasonlították az európai mintákat az Arábiából és a Közel-Keletről származó mitokondriális DNS-ekkel. A kizárólag anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t már széles körben használják a tudósok annak a megállapítására, hogy a különböző populációk milyen genetikai arányban kapcsolódnak egymáshoz, megmutatva ezzel az emberi migrációs minták nyomait.
„Mindent összevetve a kutatásaink arra engednek következtetni, hogy az Arab-félsziget valóban a modern ember elterjedésének első állomása volt” – foglalta össze eredményeiket a tanulmány társszerzője, Richards, a Huddersfield Egyetem archeogenetikai professzora.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.