Lemond de Gaulle

2004. május 21. 03:10

Franciaország 1958 óta hivatalban levő köztársasági elnöke, Charles de Gaulle, mivel a népszavazáson elvetik az általa indítványozott közigazgatási átszervezést és szenátusi reformot, lemond. Utóda Georges Pompidou. De Gaulle pozícióit az 1968. májusi zavargások nagyon meggyengítették. Hogy nem sokkal ezután megnyerte a választásokat, annak a rend és nyugalom igénye volt az oka. Amikor az állampolgároknak népszavazáson de Gaulle indítványainak elfogadása vagy elvetése között kell választaniuk, inkább az utóbbi mellett döntenek. Az indítvány második pontja, a szenátusi reform a lakosság körében igen népszerűtlen. A népszavazáson azonban csak az egész indítványt lehetett elfogadni vagy elutasítani. De Gaulle politikája mind nagyobb visszautasításra talál. A NATO-n belüli francia elkülönülés (1966. VII. 1.) nem hozta meg a kívánt eredményt. De Gaulle vezetésével Franciaország vezető hatalommá szeretett volna válni "az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő Európában". Ehhez az igényhez Franciaországnak nincs meg sem a kellő belpolitikai koherenciája, sem a pénzügyi lehetősége. Ráadásul az atomprogramhoz hasonló vállalkozásokra tékozolták el azt a pénzt, amelyre a szociális és gazdasági reformokhoz lenne szükség.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"