Negyven éve indult útnak a Holdautó
2011. augusztus 1. 07:48 MTI
40 éve, 1971. július 31-én indult útnak a Holdautó, az első ember által irányított jármű idegen égitesten.
Korábban
A Föld szabad szemmel is látható kísérője gyorsan az űrverseny egyik célpontjává vált. A szovjet-amerikai versenyfutásban az első győzelmeket a szovjetek aratták, ők lőtték fel 1957-ben az első szputnyikot, és Jurij Gagarin személyében szovjet állampolgár járt először a világűrben. A látványosan lemaradt Egyesült Államok visszavágásként a Hold meghódítását tűzte ki célul. A hatalmas erőket mozgósító program sikerrel járt: bár 1966-ban még a szovjet Luna-9 robot szállt le a Holdon, 1969. július 20-án két amerikai űrhajós, Armstrong és Aldrin hagyta elsőként lábnyomát az égitesten.
A Holdra még hat űrexpedíció indult (a hetediknek, az Apollo-13-nak műszaki hiba miatt vissza kellett fordulnia). Az utolsó "gyalogos" küldetés az Apollo-14 volt, az 1971. július 26-án felbocsátott Apollo-15 utasai már holdjáróval (Lunar Roving Vehicle - LRV) közlekedtek égi kísérőnk felszínén. David R. Scott és James B. Irwin 31-én szállt le a Holdra, három útja során összesen 27,9 kilométert tett meg a négy kerekével karosszéria nélküli földi gépkocsihoz hasonlító járművel. A kétüléses holdautó összehajtva helyezkedett el a holdkomp belsejében, néhány egyszerű mozdulattal lehetett üzemképes állapotba helyezni.
A 38 millió dolláros költséggel kifejlesztett holdjáró minden idők legdrágább autója. Nyomtávolsága 1830 mm, tengelytávolsága 3100 mm volt, súlypontja a stabilitás miatt mélyen helyezkedett el. 210 kg tömege a Holdon 35 kg súlyt jelentett, és további 490 kg terhet bírt el. A kerékabroncs titán fémspirálból előállított tömlőből készült, a két 36 voltos ezüst-cink teleppel működtetett villanymotor óránként 14 km sebességet biztosított, a botkormányszerű vezérlőkarral lehetett a sebességet, az előre- és hátramenetet szabályozni, sőt fékezni is. A holdautó biztonsági okokból csak hét kilométerre távolodott el az űrkomptól, segítségével az asztronauták 77 kg kőzetmintát gyűjtöttek.
Az űrhajósok 67, a Holdon töltött óra után augusztus 7-én tértek vissza a Földre. A második és harmadik holdautót a következő két expedíció használta, az Apolló-17 űrhajósai utánfutón szerszámokat is vittek magukkal. A negyedik legyártott holdjármű a washingtoni Smithsonian Múzeumban látható.
A Holdautó vezető tervezője a magyar Pavlics Ferenc volt, aki 1956-ban, 28 évesen hagyta el Magyarországot, és mérnökként a gépkocsitervezés élvonalába tartozott. A világ első földön kívüli terepjáró járművének megkonstruálásakor számos gondot kellett leküzdeni: ilyen volt a holdterep nehézsége, a minimális légnyomás és a nagy hőingadozás. A legnagyobb problémát a stabilitás biztosítása jelentette, mert a Holdon a gravitáció csupán a földi egyhatoda, de a járműre ható tehetetlenségi erők (például forduláskor) ugyanakkorák.
Az Apollo-15 megérkezésekor már a Holdon dolgozott az egy évvel korábban űrszondával oda juttatott szovjet Lunahod automata holdjáró, amely azonban földi irányítással működött. 1997-ben vitte a Marsra a Pathfinder űrszonda a Sojourner távirányításos autót, amely majdnem három hónapig működött, 2004-ben két marsjáró, a Spirit és az Opportunity is megkezdte munkáját, az utóbbi még ma is működik, felülmúlva a tudósok várakozásait.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap