Lőport tartalmazó ágyúgolyót találtak Németországban

Christoph Bernhard von Galen (1606-1678) fel nem robbant lövedéke igencsak meglepte a Kelet-Fríziába 350 évvel később tévedt régészeket. A szakemberek az 1580-ban épült Dieler Schanze erődjénél, Diele városa mellett találták meg az ágyúgolyót. A medicinlabdánál valamivel nagyobb, vasból kiöntött lövedék hét kilogramm lőport tartalmaz, s még a kanóca is megvan – magyarázta Andreas Hüser régész.

A felfedezés „több mint szenzáció” – jelentette ki Volker Schmidtchen fegyverszakértő. Hüsen szerint minden jel arra mutat, hogy a fegyver Galen arzenálját gyarapította. A herceg-püspök 1672-ben 25 ezer katonája élén megrohamozta a dielei erődöt, amelyet holland felkelők védtek. A források arról szólnak, hogy az ágyúgolyók szinte teljesen beborították Groningen tartományát.

Néhány kutató egyszerűen nem akart hinni a fülének, amikor értesült róla, hogy lőporral töltött ágyúgolyó került elő Németországból. Az ágyúlövedékek első írásos forrása 1326-ba kalauzol vissza bennünket, amikor a lőport alkalmazó hadseregek ágyúgolyókat repítettek az égbe; a legnehezebb ismert lövedék tömege közel 700 kilogramm volt.

1450 körül kezdtek lőport tartalmazó üreges vasgolyókat használni, de a technika ekkor még rendre csődöt mondott, a lövegkezelő vagy nem tudta kiszámítani a röppályát, vagy a kanóc aludt ki, esetleg az ágyú robbant fel. A katonai szakértők később titokban kísérleteztek, s még az amerikai polgárháború két szembenálló oldala is inkább tömör vasgolyókkal lőtte egymást – Galen püspök így jóval megelőzte a korát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Őskor

• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
• Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
• Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
• Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
• Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
• Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve