A Yale Egyetem visszaadja a Machu Picchu-i leleteket
2010. november 21. 10:16 MTI
Az egyesült államokbeli Yale Egyetem beleegyezett abba, hogy visszaszolgáltat Perunak a Machu Picchuból származó több tízezer régészeti leletet - jelentette be Alan Garcia Perez perui köztársasági elnök.
Korábban
Perez közölte a perui állami televíziónak adott nyilatkozatában, hogy a limai tárgyalások során megállapodtak az egyetem képviselőivel, s a leleteket a jövő év elejétől kezdik visszaszolgáltatni Perunak.
A perui hatóságok megrekedtek a Yale Egyetemmel a műtárgyak tulajdonjogáért vívott hétéves csatározásban. A Hiram Bingham amerikai kutató által a Yale egyetem számára 1912-1916 között kölcsönbe adott, ám soha vissza nem szolgáltatott leletegyüttes kerámiatárgyakat, díszeket, valamint csontanyagot tartalmaz. Peru 46 ezer leletet követelt a Yale Egyetemtől, de az csak 5500 létét ismerte el, amelyekből csupán 330 múzeumi minőségű. Az egyetem azt állította, hogy a leletek törvényesen kerültek a birtokába.
Alan Garcia Perez november elején fordult segítségért Obama elnökhöz, hogy Peru visszakaphassa a műkincseket, múlt héten pedig Juan Ossio kulturális miniszter bejelentette, hogy a Yale Egyetem és a perui kormány tárgyalásokat kezdett a leletek visszaszolgáltatásáról. Peru 2007-ben perelte be a Connecticuti Bíróságon a Yale Egyetemet, a perui kormány pedig utcai demonstrációkat ösztönzött, hogy nyomatékot adjon a bírósági keresetnek.
Machu Picchut Pachacutec inka uralkodó építtette 1450 körül, s a várost sikerült titokba tartani a spanyol hódítók előtt, akik száz évvel később szállták meg az országot. A romvárost, amely jelenleg Peru legjelentősebb idegenforgalmi nevezetessége, s évente sok ezer turistát vonz, 1911-ben Hiram Bingham fedezte fel. Az Urubamba-folyó völgyében fekvő város kiterjedt földművelő teraszokból és a központi tér köré rendezett épületekből áll.
A legjelentősebb épületek a csillagvizsgálóként szolgáló Torreón, az alatta elhelyezkedő, finoman faragott kövekkel kialakított természetes sziklaüreg, a hozzájuk kapcsolódó fürdők, a Három ablak templomának nevezett épület, az Intiwatana, az árnyékvetésre alkalmassá faragott szikla, amely valószínűleg napóraként szolgálhatott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 12:20
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja tegnap