Európai harcosok a Selyemút mentén
2010. szeptember 15. 15:01 MTI
Négy európai kinézetű harcos, valamint oroszlánszerű vadállatok ábrázolása egy ezerkétszáz éves kőszarkofágon, amely Sencsi (Shaanxi) tartományban került elő, arról tanúskodik, hogy az ókorban nemzetközi kulturális csere valósult meg a Selyemút mentén.
Korábban
A 27 tonnás, 4 méter hosszú, 2 méter széles, valamint 2 méter magas szarkofág a Tang-dinasztia (618-907) egyik császárnőjének, Vu Huj-fejnek (Wu Huifei/ 699-737) volt a végső nyughelye. A szarkofágot 2006-ban lopták el a sírkamrájából, kicsempészték az országból, s egymillió amerikai dollárért (216 millió forintért) értékesítették. Ez év áprilisában tért vissza a szarkofág Kínába, azóta sencsii történeti múzeumban őrzik.
Vu Huj-fej Tang Hszüan-cung (Tang Xuanzong) császár kedvenc ágyasa volt, majd halála után Csen-szun (Zhenshun) néven "posztumusz" császárnői címet adományoztak az asszonynak.
Ko Cseng-jung (Ge Csengyong) Selyemút-szakértő szerint a harcosokat mélyen ülő szemekkel, göndör hajjal, valamint túlméretezett orral ábrázolták az ókori művészek - ilyennek képzelték el a kínaiak az európaiakat. Az egyik alak a szakember meggyőződése szerint a görög főistent, Zeuszt ábrázolja.
A kőkoporsó reliefjei között oroszlánok, szarvasok, valamint kecskék is megtalálhatók. Utóbbiakat a görög mitológiában a tragédia jelképei voltak, ami egybevág a császárnő életével, akinek igen szomorú sors jutott osztályrészül - több gyermeke is meghalt, s állandó rettegésben élt. Ko Cseng-jung meggyőződése szerint a görög mitológiai elemek a szarkofágon azt jelzik, hogy a Tang-dinasztia korában általános volt a nemzetközi kulturális csere. "Nyugati egyházi személyek szolgálhattak a Tang-dinasztia idején a császári udvarban" - vélekedett Ko Csengjung.
Ezzel egy időben a kínai régészek megkísérlik megmenteni Hejcseng (Heicheng) városát Belső-Mongóliában. Hejcseng a Selyemút mentén elhelyezkedő ókori városok legnagyobbika. Az igen jó állapotban fennmaradt település elsősorban a város észak-nyugati csücskében lévő öt pagodájáról nevezetes, amelyeket a feltételezések szerint a nyugati Hsziszia (Xixia) dinasztia (1038-1227) uralkodásának idején épültek.
Az elmúlt hat évben a városfalak több szakaszon is megrongálódtak, szabad utat nyitva a sivatagi homoknak. A régészek meggyőződése szerint azonban Hejcseng még számtalan feltáratlan kulturális kincset rejteget, így pénzügyi segítséget kérnek, hogy "megzabolázzák" az előretörő sivatagot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Hitler
- Lecserélte a francia forradalom jelszavait a németekkel kollaboráló rezsim
- Újabb lépés a diktatúra felé: a Reichstag felgyújtása
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Megújulva, múzeumi kiállítótérként adták át az egykori levéltár épületét Kaposváron
- Hitler legbelső titkait is elárulta a szövetségeseknek korábbi bizalmasa, „Dr. Sedgwick”
- Nemcsak információs küzdelemben, tűzharcban is alulmaradtak a sörpuccs kirobbantói
- Perceken múlt, hogy elkerüljük a második világháborút
- Mondvacsinált „provokációra” válaszul kezdődött el a második világháború
- Mit érhetett volna el valójában a Valkűr-hadművelet sikere?
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 20:20
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap