Közel-keleti földművelőktől származnak az európai férfiak
2010. január 20. 17:02 MTI
Az európai férfiak többsége az első közel-keleti földművelők leszármazottja, akik tízezer éve érkeztek a kontinensre, míg a nők felmenői a helyi vadászó-gyűjtögető közösségekben keresendők - derült ki egy nagyszabású genetikai kutatásból. A vizsgálat eredményei a PloS Biology legújabb számában láttak napvilágot.
Korábban
A földművelés elterjedése volt a legfontosabb kulturális változás a modern ember történelmében: a bővülő élelemtermelés lehetővé tette a letelepedett életmódot, s a népesség létszámának növekedését. A mezőgazdaság a Közel-Keleten, a Mediterráneum keleti részétől a Perzsa-öbölig terjedő úgynevezett "termékeny sarlóban" született. Sokáig vita tárgya volt, hogy a földművelés elterjedése a betelepülő farmerek révén valósult-e meg, vagy csupán a módszereket adták át az európai bennszülött vadászó-gyűjtögető közösségeknek.
A Leicesteri Egyetem kutatói Európa különböző térségeiben összesen 2574 férfi Y-kromoszómáját tanulmányozták, amely majdhogynem változatlanul "száll" apáról fiúra. Mivel az Y-kromoszóma igen keveset változik, ezek az eltérések mérhetők a véletlenül kialakuló genetikai mutációk révén. E "molekuláris óra" jelzi, hogy hogyan terjedt el bizonyos genetikai "minta" a Közel-Keletről.
A kutatásokat irányító Mark Jobling szerint az Y-kromoszóma legelterjedtebb változatára összpontosítottak, amelyet 110 millió férfi hordoz Európában. "Délkeletről északnyugat felé terjedő gradiens (mennyiségi értékváltozás helytől függő mértéke) rajzolódott ki, amely Írországban csaknem 100 százalékos előfordulást jelentett. Azt figyeltük, hogyan oszlik meg ez a leszármazási vonal, mennyire változékony Európa különböző részein, s milyen idős" - magyarázta Mark Jobling. Mint kiderült, az európai Y-kromoszómák több mint 80 százaléka közel-keleti eredetű.
Egy különálló vizsgálat, amely az anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t kutatta, arra derített fényt, hogy az európai nők többsége származását a helyi vadászó-gyűjtögető közösségekre vezetheti vissza, amelyek a legutóbbi jégkorszak után népesítették be kontinensünket. Ez arra utal, hogy érdekes keveredés zajlott a korai Európában, amelynek feltérképezése további genetikai vizsgálatokat igényel.
"A jelek szerint a vadászó-gyűjtögető életmódról a földművelésre való áttérés során a betelepülő farmerek jutottak előnyösebb pozícióba a bennszülött férfiakhoz képest, ha családalapításról volt szó. A földművelők nagyobb vonzerőt gyakorolhattak a szebbik nem korabeli képviselőire" - összegezte Patricia Baleresque, a tanulmány első szerzője.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap