Ma is megnevettet a nyaraló Szovjetunió
2009. szeptember 23. 08:23 MTI
Elem Klimov Hurrá, nyaralunk! című filmje, a szovjet filmművészet egyik klasszikus alkotása, a "szovjet új hullám" kiemelkedő darabja 45 éve, 1964-ben készült el alig négy és fél hónap alatt, s még ma is megnevetteti azokat a nézőket is, akik nem ismerték a Szovjetuniót.
Korábban
A film - amelynek eredeti címe Isten hozott, avagy idegeneknek tilos a belépés! - maróan szatirikus komédia. A helyszín egy úttörőtábor, ahol a gyerekeknek semmit sem szabad csinálniuk: egyesek csendben meghúzódnak, a többiek egymásra árulkodnak. Az áldatlan állapotoknak egy szülőként a táborba érkező pártfunkcionárius vet véget.
A történet nyilvánvalóan az egész szovjet rendszer allegóriája, és bőven akad benne egyenesen Nyikita Hruscsovra, az akkori első számú orosz vezetőre érthető utalás. Ezért a filmet egy időre dobozba is tették. Hruscsovot azonban még 1964-ben eltávolították tisztségéből, s az alkotás hatalmas sikert aratott, egyebek között Magyarországon is. A filmből keletkezett számtalan szállóige még a mai Oroszországban is tartja magát.
Alkotóját azonban ettől fogva gyanakodva figyelték az illetékesek, a különféle átvevő bizottságok, és viszonylag kevés művet készíthetett. A következő évben forgatta az Egy fogorvos kalandjai című szatirikus, lírai komédiát, amelyet azonban - ha betiltani nem is lehetett - a forgalmazás szabotált. A kiváló humorú Klimov ezután nem készített több vígjátékot. Inkább az 1917-es forradalom felé fordult, s Raszputyinról akart forgatni az 50. évfordulóra, de a hivatalok akadékoskodása miatt csak 1975-ben készült el az Agónia című alkotás. Közben Sport, sport, sport címmel készített dokumentumfilmet, amely számos nemzetközi díjat nyert. Marlen Hucijevvel közösen befejezte egykori tanáruk, Mihail Romm egy filmjét is.
A maga idején korszakos Agóniát csak elkészülte után hat évvel mutatták be, de a film már nem tudott megfelelni a szovjet nézők addigra hatalmasra nőtt várakozásainak, s más rendezők már elkoptatták megoldásait. Larissza Sepityko, Klimov rendkívül tehetséges filmrendező felesége 1979-ben autóbalesetben életét vesztette. A rendező fejezte be 1983-ra az általa megkezdett Búcsú Matyórától című filmet egy szibériai vízi erőmű építéséről, a hagyomány és az új tragikus ütközéséről. Az 1985-ben elkészült, s heves politikai viták után a Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál fődíjával elismert Jöjj, és lásd! című alkotást az egyik legsokkolóbb háborús filmnek tartják a mai napig.
Klimovot a közvélemény a szovjet rendszer áldozataként tartotta számon, ezért Mihail Gorbacsov demokratikusabb peresztrojkája idején a Szovjet Filmművészek Szövetségének elnökévé választották. Ekkor már a Mihail Bulgakov Mester és Margarita című regényéből készítendő filmje forgatókönyvén dolgozott, amelyben számos, akkor a Szovjetunióban még hozzá nem férhető, sőt részben egyáltalán nem létező számítógépes megoldás is szerepelt volna.
A szövetség elnökeként kiutalhatott volna pénzt a forgatásra, de nem tette. Később le is mondott tisztségéről, hogy a filmre fordíthassa energiáját, de végül a Mester és Margarita pénz hiányában nem készült el. Hátralévő éveiben Klimov verseket és bökverseket írt, nemzetközi meghívásoknak tett eleget és remélte, hogy majd forgat még, de 2003. őszén elhunyt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap