Szárazság okozhatta Angkor elnéptelenedését
2009. február 25. 14:28 International Herald Tribune, MTI
Éghajlatváltozás, szárazság is közrejátszhatott Angkor elnéptelenedésében 600 évvel ezelőtt - állítják amerikai és ausztrál kutatók.
Korábban
Angkor a 9. században létrejött Khmer Királyság fővárosa volt 802-1432 között. A birodalom virágkorában magában foglalta egyebek közt a mai Kambodzsa síkságait, Laosz és Thaiföld jelentős részét és a Mekong deltáját. Csupán a templomokat építették kőből, minden más épületet, beleértve a királyi palotákat, fából ácsolták, vagyis az évszázadok során az enyészeté lettek. Így Angkor hatalmas "templomváros" képében mutatkozik, noha természetesen nem csak vallási épületek voltak annak idején a városban. A khmer birodalom fénykorában a fővárosnak egymillió lakosa lehetett, több mint a világ bármely korabeli európai városának.
Az úgynevezett Nagy Angkor-projekt keretében, amelyben amerikai, ausztrál és francia kutatók vesznek részt, a város elnéptelenedésének okait vizsgálják. A történészek sokáig azt feltételezték, hogy a sziámi thaiok sorozatos támadásai a 15. században, így az 1431-es, amikor héthónapos ostrom után a város elesett, vezettek Angkor elnéptelenedéséhez. Azonban a kutatók most úgy vélik, hogy környezeti hatások is közrejátszhattak.
Brendan M. Buckley 16 évet szentelt az évgyűrűk vizsgálatának Délkelet-Ázsiában. A Columbiai Egyetem kutatója úgy véli hat évszázaddal ezelőtt, 1415 és 1439 között többször is szárazság sújtotta a térséget. "Az évgyűrűk vastagsága olyan, mint a meteorológiai feljegyzések: szárazabb években vékonyabbak, míg csapadékos időkben vastagabbak" - mutatott rá Brendan M. Buckley.
Dan Penny, a Sydneyi Egyetem kutatója szerint az angkori civilizáció földműves kultúra volt, vagyis nagymértékben függött a víztől, így aligha élhetett túl egy 20-30 éves szárazságot. Egymillió lakost kellett ellátni élelemmel, főleg rizzsel, így folyamatosan bővítették a földművelési területeket az erdő rovására, ez pedig talajerózióhoz vezetett. Az ausztrál kutató úgy véli, a szárazság volt az úgynevezett utolsó csepp a pohárban. - Sokféle gazdasági és politikai gond feszítette az angkori társadalmat. A klímaváltozás felgyorsította az eseményeket, amelyek végül a város elnéptelenedéséhez vezethettek - magyarázta Penny.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.