Gyomorbaktérium segít a népvándorlási útvonalak felmérésében
2009. január 26. 09:02 MTI, Science Daily
Polinézia jelenlegi lakosainak ősei Tajvanról érkeztek ötezer évvel ezelőtt - derítették ki amerikai kutatók, akik az ősi migrációs útvonalakat gyomorbaktérium segítségével igyekeztek végigkövetni.
A berlini Max Planck Intézet munkatársai a Helicobacter pylori elnevezésű kórokozót vizsgálták a mai bennszülött népességnél. A baktérium, amely gyomorfekélyt és gyomorrákot okoz, kizárólag az emberi gyomorban tenyészik, így mindenhová "követi" gazdáját, bárhová veti is a sors. A baktérium egyébként gyorsabban mutálódik, mint az emberi DNS.
A Csendes-óceáni szigetvilág jelenkori népességének gyomrában tenyésző H. pylori összehasonlítása segített kideríteni, hogy mikor és honnan érkezhettek egykoron a bevándorlók. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy Délkelet-Ázsiából két nagy hullámban történt a "kirajzás". A korábbi kutatások már valószínűsítették, hogy a Homo sapiens mintegy 60 ezer éve indult Afrikából, hogy a déli partok mentén haladva lassan benépesítse Ázsiát. Mintegy 30 ezer évvel később egy csoport Új-Guineába és Ausztráliába indult.
A kutatók, akik eredményeikről a Science tudományos magazin legutóbbi számában számoltak be, alátámasztották a régészeti leleteken és DNS-vizsgálatokon alapuló elméletet. A gasztroenterológusok eredményei szerint ötezer évvel ezelőtt következett a következő kirajzás, amikor a tajvani lakosság kezdte el benépesíteni a maláj szigetvilágot és a többi Csendes-óceáni szigetet.
A régészeti leletek tanúsága szerint ötezer évvel ezelőtt földművelő közösségek népesítették be Tajvant. A kutatók szerint kirajzó népességet nem annyira a felfedezők kíváncsisága, mint a gyarmatosítási szándék vezérelte, bár nem tudtak választ adni arra, hogy miért vállalkoztak ilyen hosszú vízi útra abban az időben, amikor az óegyiptomiak még csupán a tengerhajózás alapjaival ismerkedtek. "Mi űzhette el ezeket az embereket Tajvanról? Előfordulhat, hogy híján voltak a természeti erőforrásoknak" - vélekedett a kutatással kapcsolatban Rebecca Storey, a Houstoni Egyetem antropológusa.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint 17:05
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához 16:05
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap