Szükség van a szlovák-magyar kiegyezésre?
2007. november 19. 13:00
Lehet-e a történelem kapcsán normális vitát folytatni, ha a politikának ez nem érdeke? Többek között ez is a tétje az egy éve kiújult szlovák-magyar vitáknak.
Korábban
Az integrációs folyamat kapcsán jogos és logikus volt az a várakozás, hogy a közép-európai nemzetek között feszülő ellentétek oldódnak, a közös politikai kereteken belül higgadt párbeszéd kezdődik, a gazdasági kapcsolatok intenzitása pedig háttérbe szorítja a történelmi múltból fakadó sérelmek emlékét.
Szlovák-magyar viszonylatban, sajnos, ennek a folyamatnak a teljes ellenkezőjét tapasztalhatjuk: az EU-csatlakozás után a lakosságon az integrációs fáradtság lett úrrá, ami a szavazási preferenciákat is befolyásolta; a politikusok pedig az európai elvárásoknak már kevésbé akarnak megfelelni, lévén a csatlakozás már megtörtént. E kettő tényező eredőjeként jöhetett létre az a szlovák koalíció, aminek következményeként hirtelen megfagytak a magyar-szlovák kapcsolatok, és újra viták középpontjába került a történelem.
Nem kérnek a magyarokból: Marian Kotleba, a nacionalista szélsőjobb egyik vezetője |
Azt is lehetne mondani: a szlovákok sérelem-emlékei és sérelmi mítoszai nem önmaguk miatt, tartalmuk miatt erős tényezői a közgondolkodásnak és a politikának, hanem mert a politika (pártpolitika, oktatáspolitika, kultúrpolitika) fontosnak tartja ennek az emlék-mítosznak az újratermelését. Miközben az érzések mögött sokszor nincs is valós tudás.
Mindezekből épülnek fel a párbeszédet célzó kezdeményezések akadályai: a történelem sokak számára nem kérdés, hanem válasz. Nem pro és kontra érvek alapján alakulnak ki az egyes történelmi események, és jelenségek kapcsán a vélemények, hanem ellenkezőleg: a dogmatikus álláspontok mögé gyűjtenek mítoszokat és érveket, az ellenérveket pedig figyelmen kívül hagyják, súlyuk minimális marad. Az átlagember történelem iránti érdeklődése is ezért lehet megtévesztő.
A szlovák-magyar párbeszéd szükségtelensége a szlovák politika számára nem kérdés. Ezt világossá tették a szlovák kormánypártoknak az MKP kezdeményezését elutasító magatartásuk, amikor még diplomatikusnak sem akartak tűnni. Magyarországi szemmel nézve szomorúbb, hogy semmilyen civil vagy tudományos hang nem törte meg a politika egybehangzó véleményét a Bene-dekrétumok megerősítése kapcsán.
Tovább a cikk folytatásához
Kollai István - Terra Recognita Alapítvány
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap