A jáde volt a kőkorszak státuszszimbóluma
2007. április 25. 10:00
A kőkorszaki Európa kereskedelmének legkedveltebb tárgya volt a jádéból készül penge és balta, amelyekre szinte mindenhol rábukkantak a régészek.
Korábban
Státuszt kovácsol |
A jáde, illetve más néven jadeit nátrium- és alumínium-szilikát, de szerkezetébe beépülnek más elemek is. Selymes gyöngyházfényű ásvány, különböző zöld és zöldes fehér árnyalattal. Nem ismeretlen a fehér, sárga, narancs, rózsaszín, vörös, ibolya és fekete színváltozat sem. Szerkezetének köszönhetően károsodás nélkül viseli a rá nehezedő nyomást, az acélnál is rugalmasabb.
A legfőbb lelőhelye Kína, Burma, Tibet, Mexikó, Dél-Amerika és Közép-Ázsia, de a kőkorszaki Európában az Alpokban is bányászták. Az eddig ismert legnagyobb példányt Északkelet-Kínában, Liaoning tartományban találták, amely 7 méter hosszú, 6 méter széles és 260 tonna súlyú volt. A kőkorszak emberének fontos használati tárgya lehetett, éppen szívóssága miatt szerszámokat, fegyvereket és szertartási eszközöket készítettek belőle. A dél-amerikai ásatások azt is igazolták, hogy az ősi indián kultúrák szívesen alkalmazták az építészetben is.
Egy francia régész házaspár, Pierre Pétrequin és neje a Piemonti-Alpokban, a Monte Viso csúcsa közelében találta meg a kőkori bányát, amit csak rendkívüli nehézségek árán lehetett üzemeltetni. A bányászok először felhevítették az igen kemény követ, ami a hő hatására elrepedt, és így szabályosan kitörhették a hegyből. A bányászat időszámításunk kezdete előtt 5 ezer évvel érhette el a legnagyobb méreteit. A francia régészek azonban nem Európában, hanem a Csendes óceáni szigeten, Új-Guineában vélik megtalálni a magyarázatot, mire szolgálhattak a jáde pengék.
A sziget Indonéziához tartozó részén a pápuák most is olyan jáde pengéket viselnek, amelyek hasonló formájúak és csiszolásúak, mint a kőkori Európában előállítottak. A pápuák a zöld kőpengéket státuszszimbólumként használják, és minél régebbi és nagyobb egy kőpenge, az annál értékesebb, és kifejezi viselője társadalmi helyzetét. A francia kutatók szerint ugyanez lehetett az európai pengék és balták célja is, mert ahhoz túl nagyok voltak, hogy valójában használják is őket - írja a Spiegel.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Városliget
- Sió tündér legendáját is elhozták a Városligetbe a millenniumi ünnepségek
- A külföldi kiállítókat is vonzották a régi Városliget virágpavilonjai
- A magyar fotográfia óriásának otthonába, a Városliget mellé költözik a Magyar Fotográfiai Múzeum
- Újabb nemzetközi elismerést söpört be a Magyar Zene Háza
- A Városligetben nyílt meg Európa második gépi hűtésű korcsolyapályája
- A tél beköszöntével sem állt meg az élet a történelmi Városligetben
- Ismerős finomságokra bukkanhatunk a régi Városliget ételárusainak kínálatában
- A gyerekeknek is kitűnő szórakozást kínált a régi Városliget
- Robinsonná válhattak a kalandvágyó gyerekek a régi Városligetben
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap