Az egyetemépítő Budapest – a főváros fejlődő felsőoktatási terei
2020. július 13. 14:32 Jancsó Ágnes
Korábban
Tovább fejlődik a Testnevelési Egyetem
Az 1925-ben alapított Testnevelési Egyetem Alkotás úti ötemeletes épülete, aulája és atlétikai csarnoka 1987-ben készült el. A 3 000 négyzetméteres épület 2015-ben teljesen leégett, az egyetem újjáépítéséről és felújításáról még abban az évben döntés született.
A több ütemben megvalósuló fejlesztés részeként 2018 szeptemberében adták át az Alkotás út 44. alatti új, központi épületet. A 16 000 négyzetméter alapterületű épület a ZÁÉV Építőipari Zrt. kivitelezésében készült el. Az Alkotás utca, Győri út, Kiss János altábornagy utcák határolta campus fejlesztése tovább folytatódik, itt kap helyet többek között a 9 000 négyzetméteres tetőteraszra tervezett futópálya és szabadtéri edzőpark is.
Sporttudományi központként újulnak meg a volt sportkórház területén álló, az 1880-as években Hauszmann Alajos tervei szerint épült, parkkal övezett házak is. A műemléki védettséget élvező épületek a korszerűsítést követően sporttáplálkozási intézetnek, biomechanikai és élettani labornak adnak otthont.
A következő években tovább bővül az intézmény: a leégett sportcsarnok funkcióját veszi át a Csörsz utcai sporttelep, ahol a multifunkciós csarnok mellett atlétika- és futballpálya is épül. A Déli pályaudvar használaton kívüli területein bárki számára elérhető, nyitott sportpályákat és zöld területeket alakítanak ki, emellett egy velencei oktatási centrum is létesül. A fejlesztés a tervek szerint 2022-ben fejeződik be.
A Testnevelési Egyetem az 1925-ös megalapítása óta több mint 150 magyar olimpiai bajnok alma matere volt, többek között Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa, Kovács Ágnes úszó, Nagy Tímea párbajtőröző, Kőbán Rita kajakozó vagy a nemrég elhunyt Benedek Tibor vízilabdázó is az intézmény hallgatója volt.
Az eleinte testnevelőképzést biztosító főiskola később kutatói és edzői szakokkal is bővült – a magyar olimpiai bajnokok edzőinek 99 százaléka a Testnevelési Egyetemen szerezte képesítését.
Számtalan egykori diák – úgymint Novák Ilona olimpiai bajnok úszó vagy Keleti Ágnes tornász – lett később az intézmény tanára, közkinccsé téve a megszerzett tudást és tapasztalatot. 1978-tól Mocsai Lajos kézilabdázó és edző, az intézmény jelenlegi rektora is a Testnevelési Egyetem tanára volt.
A cikk a Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. támogatásával valósult meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.