Az alapanyagoktól függően különféleképpen készítettek alkoholt az ősi Kínában
2019. június 14. 11:48 MTI
Egy nemzetközi tanulmány szerint az ősi Kínában több ezer éve több módon is készítettek alkoholt. A kutatók neolitikumi agyagedények vizsgálatából jutottak erre a következtetésre.
Korábban
A tanulmány elkészítésében az amerikai Stanford Egyetem, a kínai Csengcsou Egyetem, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia és a Saanhszi Tartományi Régészeti Intézet kutatói vettek részt. A nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy az alapanyagoktól függően különböző módszerekkel állítottak elő alkoholos italokat a korai újkőkorban, mintegy 13 ezer évvel ezelőtt élő kínaiak.
A kutatók olyan 7-8 ezer éves agyagedényeket vizsgáltak meg, amelyek a mai Vej-folyó völgyében, Kína északnyugati részén kerültek elő ásatásokon. A leletek szerint a térségben élő egykori emberek rizst, kölest és egyéb alapanyagokat erjesztettek az alkoholkészítéshez. Ezek maradványait az agyagedényeken fedezték fel.
A tanulmány kifejti, hogy a korabeli emberek legalább két módját ismerték az alkoholkészítésnek. Az egyiknél a gabonaszemeket kicsíráztatták, ami cukrot szabadított fel a növényben. A másik módszerhez penészes gabonát vagy gyógynövényt használtak, ami egyszerre tette lehetővé a cukrosodást és az erjedést. A kutatók megállapították, hogy az agyagedények is különlegesek voltak, elősegítették az erjedési folyamatot.
Például néhány edénynek a szája apró volt, de az oldala széles és a nyaka vékony. Ez a forma lehetővé tette, hogy az edényt jól le lehessen zárni, ne kapjon levegőt a tartalma, így elősegítve az alacsony alkoholtartalmú italok készítését.
A tudósok szerint az alkoholos italok fogyasztása a társadalmi és vallási tevékenységekhez kapcsolódhatott. Bizonyos társadalmi státuszt jelenthetett egykor, ha valaki alkoholos itallal tudott megkínálni másokat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap