Skócia: menni vagy maradni?
2014. szeptember 18. 12:30
Korábban
Unió Angliával
A 17. század utolsó évtizedét a gazdasági hanyatlás jellemezte Skóciában: a Baltikummal, valamint a Franciaországgal való kereskedelem visszaesett, amit súlyosbított a rossz termésátlag, illetve az 1651-es Navigation Act kereskedelmi korlátozásai. A "hét szűk év" megnevezéssel illetett helyzetből való kilábalást a Bank of Scotland felállításával próbálták megoldalni, azonban a századfordulóra kialakuló pénzügyi krízis és a gyarmati sikertelenségek miatt a csőd közelébe került Skócia.
Az ország 1,2-1,3 millió fős lakossága a 18. század elején még mindig igen szegény volt és szinte egészében a mezőgazdaságra támaszkodott. A vészterhes gazdasági időszak az ország északi részeinek éhínségéhez és elnéptelenedéséhez vezetett. A politikai unió, amely a 17. század során már többször is felmerült, politikailag és gazdaságilag is vonzó lehetőségeket rejtett magában, ráadásul az ország egyre jobban függött az Angliába irányuló szarvasmarha- és a textilexporttól.
1707. január 6-án a skót parlament történelmet írt: 110 tagjából 69 szavazott a Treaty of Unionra, vagyis az egyesülésre. Valójában ez egy gazdasági unió volt, a szerződés 25 cikkelyéből a legtöbb a Nagy-Britanniának nevezett új állam gazdasági kérdéseivel foglalkozott. A Képviselőház 513 tagjából 45 volt skót, míg a 190 fős Lordok Házában 16 északi ült. Ezek az arányok hozzávetőlegesen megfeleltek a két ország közti fejlettségbeli különbségeknek: Angliában ugyanis ötször többen laktak, mint délen, a gazdasági erejük azonban 36-szor nagyobb volt, mint a skótoknak. A valuta, az adózás, valamint a kereskedelmet szabályozó döntések London hatáskörébe tartoztak, a skót törvények azonban megmaradtak az angol jogrendszer mellett, ahogyan a vallási különállás is.
A 18. századtól rohamosan fejlődő angol gyarmatrendszer miatt hatalmas piacok nyíltak meg a skótok előtt, az egyesülést követő 150 éven belül Európa egyik legszegényebb államából Skócia egy gazdag és iparosodott országgá vált. A városok szédületes mértékben növekedtek, Glasgow a dohány- és cukorkereskedelem központjává, míg Edinburgh a skót felvilágosodás szellemi centrumává nőtte ki magát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap