Kit rejthet a titokzatos amphipoliszi sír?
2014. augusztus 27. 08:09
Korábban
Ellopott holttest
A görög kulturális minisztérium szakértői szerint a szfinxek és az oroszlán is ugyanazon technikával, thasszoszi márványból készültek. "Az egyiptomi művészethez hasonlóan a szfinxeket általában fekvő pozícióban örökítették meg, így szokatlannak nevezhető a két ülő szfinx" - mondta Dorothy King régész, hozzátéve: "a legközelebbi párhuzamként a délnyugat-törökországi Labraunda perzsa királyi ikonográfiájának szfinxeit tudnám említeni."
Az amphipoliszi szfinxek mögötti bejárat előtt a régészek fekete-fehér rombuszokból kirakott padlót találtak. Hogy mi fekszik a lezárt ajtó mögött, még mindig rejtély. A Katerina Peristeri vezette kutatócsapat reméli, hogy a hónap végére kiderül, kinek a sírjára bukkantak. A fantasztikus régészeti lelet bejelentése után azonnal elkezdődött a találgatás, sokan úgy vélik, Nagy Sándor sírját találták meg. A világhódító, a görög városállamoktól Indiáig terjedő birodalmat kiépítő uralkodó i. e. 323 júniusában, néhány nappal 33. születésnapja előtt hunyt el Babilonban. Sírjának helye máig az egyik legnagyobb történelmi talány.
A források szerint a hódító maradványait eleinte - a diadokhoszok közös döntése alapján - Egyiptomba kívánták szállítani, mondván, a halott uralkodót nem földi, hanem égi apja, a Zeusszal azonosított Ámon mellé kell eltemetni Egyiptomban. Az egyik legnagyobb hatalmú hadvezér, Perdikkasz azonban felülírta ezt a döntést, és úgy határozott: Nagy Sándor Makedóniában lesz eltemetve. A holttest azonban sohasem jutott el Európába. Ptolemaiosz, Egyiptom kormányzója ugyanis egy merész akcióval rajtaütött a meneten és elorozta az istenként tisztelt hódító földi maradványait.
Nagy Sándor csontjai először Memphiszbe, az ősi egyiptomi városba került, majd a Ptolemaioszok Egyiptomának legragyogóbb városába, a Nagy Sándor által alapított Alexandriába vitték. A sír helyét az i. sz. 4. században már senki sem ismerte. A szakértők többsége azt az elméletet pártolja, hogy az amphipoliszi sírban III. Alexandrosz egy magas rangú tábornokát temethették el, ám az sem kizárt, hogy a nagy király számára készült eredetileg a sírhely - az ismert okokból azonban sohasem került a tetem Makedóniába.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap