A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
2014. augusztus 22. 10:08 Németh Máté
Korábban
Izrael Állam létrejötte – megbékélés helyett feszültségek
Izrael Állam kikiáltása
A második világháború végét követően Palesztinában a két fél közötti harcok egyre jobban elharapództak, olyannyira, hogy Nagy-Britannia 1947-ben elhatározta: miután képtelen békés úton rendezni a helyzetet, az ENSZ Közgyűlése elé viszi a problémát. Az újonnan létrejött nemzetközi szervezet határozata szerint Palesztinát fel kellett osztani egy zsidó és egy arab államra, Jeruzsálemet és környékét pedig nemzetközi övezetnek nyilvánították, amely felett az ENSZ gyakorolt ellenőrzést. A határozatot követően - amellyel egyik nép sem volt maradéktalanul elégedett - a két háborús fél tovább gyilkolta egymást, a szaporodó terrorcselekmények következtében egyre nőtt a civil áldozatok száma.
Az eszkalálódó konfliktust látva az Egyesült Államok jelezte, hogy felosztás helyett az egész térséget ENSZ felügyelet alá helyezné, de a felvetéssel elkéstek. A zsidó vezetők az új ötletet elvetve és végül Henry Truman amerikai elnök támogatását megnyerve 1948. május 14-én Tel-Avivban kikiáltották a régóta vágyott Izrael Államot. Az új államot a szomszédos arab országok - szemben az Egyesült Államokkal és a Szovjetunióval - nem ismerték el, a kikiáltást követően pedig öt arab ország hadserege indult Palesztinába, hogy legyőzze Izraelt és segítse ezzel a palesztin menekülteket.
Az izraeliek által függetlenségi háborúnak nevezett összecsapásban az újonnan kikiáltott államnak Egyiptommal, Szíriával, Libanonnal, Transzjordániával és Irakkal szemben kellett megvédenie önállóságát, amit nemhogy sikerrel hajtottak végre, de jelentős területfoglalásba is kezdtek. Sikereik hátterében nemcsak ellenfeleik katonai kudarcai játszottak szerepet, hanem a külföldi zsidóság pénzügyi támogatása is. A háború végére Izrael Palesztina területének több mint 70 százalékát felügyelete alá vonta, míg a harcok során félmillió arab kényszerült új hazát keresni magának - közülük sokan az Egyiptom által elfoglalt Gázai övezetben leltek menedéket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 19:05
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap