Öt kegyetlen kivégzés
2013. október 10. 15:58
Korábban
Karóbahúzás
A karóbahúzás mint büntetési forma már Hammurapi babiloni király törvényoszlopán is megjelent. A karóba húzott ember akár nyolc napig is szenvedhetett, mielőtt kiszáradás, vérveszteség vagy vérmérgezés következtében elhalálozott. A legszívesebben III. Vlad havasalföldi uralkodó alkalmazta ezt a módszert, és a források szerint gyakran étkezett karóba húzott, esetleg felnégyelt emberek társaságában. A Dózsa-féle parasztfelkelés alkalmával a zendülő jobbágyok több nagyurat is ily módon végeztek ki, többek között Csáky Miklós csanádi püspököt.
A kivégzés során egy 2-3 méter hosszúságú nyársat toltak keresztül a szerencsétlen ember gerincoszlopa mentén. Az eljárás lényege az volt, hogy a létfontosságú szervek sérülése nélkül juttassák át – néhol állati erővel – a faoszlopot a kivégzendő alfelétől a szájáig, bár gyakran a nyaki tájékon vagy a lapockáknál bukkant elő a kihegyezett nyárs. Szerte Európában törvény tiltotta, hogy a karóba húzott embernek vizet adjanak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja tegnap
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót tegnap
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough tegnap
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését 2024.05.07.