2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Veszélyben a líbiai régészet jövője

2015. január 29. 19:30

Egyre reménytelenebbek a líbiai régészeti lelőhelyeken dolgozó külföldi szakemberek az észak-afrikai országban zajló, a régió kulturális örökségének kutatását is érintő politikai változások miatt.

Mikor Líbiában 2011 elején kitört a forradalom, Savino di Lernia és olasz kollégái a Szaharában ragadtak. A tudóscsapat Líbia délnyugati csücskében, a Messak Sattafat-fennsíkon kutatta Líbia prehisztorikus történelmét, a világ legrégebbi sziklarajzai között számon tartott ősi alkotásokat. Az erőszak eszkalálódása miatt a kutatók először egy távoli olajmezőn találtak menedéket, végül egy olasz katonai repülőgép ment értük és mentette ki őket a forrongó országból.

Lernia - számos kutatótársához hasonlóan - kezdetben optimista volt a líbiai régészet jövőjét illetően, főleg azok után, hogy a Moammer Kadhafi líbiai diktátor fémjelezte korszakban mennyire mostohán kezelték az ország kulturális örökségének tudományos kutatását, illetve feltárását. Az olasz szakember a jelenlegi politikai helyzetet ismerve kénytelen volt belátni, hogy a helyzet nem sokkal jobb ma, mint volt a Kadhafi-rezsim idején, sőt.

Négy évvel a forradalom kitörése után Líbia társadalmi-politikai helyzete még mindig ingatag. Az ENSZ égisze alatt Genfben folyó tárgyalások a héten ugyan megpróbálták közös nevezőre hozni a Líbia területén "osztozkodó" két rivális kormány képviselőit, de az Iszlám Állam jelentette veszély új helyzetet teremtett. Az ISIS fegyveresei több helyen megvetették a lábukat, így például a kelet-líbiai Derna városában, ahol a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet jelentése szerint az erőszakos cselekedetek - így a testi fenyítések, kivégzések - mindennaposak.

Az emberi jogok sorozatos megsértése mellett a Líbiáról szóló beszámolók nem győzik hangsúlyozni, hogy az ország páratlan kulturális értékei is állandó veszélyben vannak, egyfelől az ideológiai indíttatású rombolások, másrészt a meggondolatlan városfejlesztések miatt. A legdurvább eset még 2011-ben történt, amikor ismeretlenek közel nyolcezer ókori érmét loptak el egy bengázi bank páncélterméből. A Líbia, Tunézia és Algéria hármas határánál fekvő Gadámeszt - amelyet a "sivatag gyöngyszemének" is neveznek - 2012-ben több rakétatámadás is ért. Ugyanebben az évben ultrakonzervatív iszlamisták a hírek szerint szúfi szentélyeket és sírokat romboltak le Tripoliban, 2013-ban pedig a hellenisztikus világ egyik legfontosabb városának tartott Küréné - amely egyike Líbia öt világörökségi helyszínének - nekropolisza esett áldozatul a településen folyó építési munkálatoknak.

"Félek, ha nem történik semmi, az katasztrófa lesz a líbiai régészek elkövetkező generációi számára és az egyetemes örökségre nézve" - nyilatkozta Di Lernia a Live Science-nak. Az olasz kutató tollából szerdán a Nature című tudományos lapban jelent meg egy elkeseredett hangú írás, amelyben a tudományos szakma figyelmét kívánta felhívni a Líbiában zajló eseményekre.

Az elmúlt négy évben Di Lernia és kollégái az utóbbi időben feltárt régészeti anyag kutatásával kapcsolatos eredményeit igyekezett megosztani a szakmával és a szélesebb közvéleménnyel. Kollégáival együtt többek között a Szaharában előforduló kőkori temetkezéseket elemezték, illetve bebizonyították, hogy az Észak-Afrikában élő prehisztorikus emberek juhokat, kecskéket és marhákat tartottak már jóval azelőtt, hogy növénytermesztésbe fogtak volna.

Bár Líbia délkeleti részét 2011 óta nagyon nehezen lehet megközelíteni, Di Lerniának többször is volt alkalma Tripoliba utaznia. Ám miután a két rivális líbiai kormány közötti ellenségeskedés teljesen elfajult, az olasz kutató még az országba sem tudott bejutni. "Néha sikerül ottani barátaimmal beszélnem, akik azt mondják, hogy az összes régészeti lelőhely veszélyben van. Nem tudjuk, hogy sok helyen mi folyik. Sem azt, hogy mi zajlik a múzeumokban".

A többi konfliktuszónától (pl. Szíria) eltérően a háborús károk felmérése nem működik a műholdképekkel, a Tadrárt Akákusz több ezer éves sziklarajzait megrongáló graffitiket ugyanis ezek nem fedik fel. Bár Di Lernia korábban évente több hónapon át kutatta az ősi műalkotásokat, nem tudja, hogy mikor folytatódhatnak a régészeti terepszemlék. "Az egyetlen módja, hogy életben tartsuk a líbiai régészetet, ha az interneten dolgozunk tovább, folytatjuk a laboratóriumi munkát és Líbia kulturális örökségének digitalizációját" - vázolt fel egy lehetséges forgatókönyvet az olasz kutató.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár