Véres konfliktusok közepette vetették meg lábukat az angol telepesek az Újvilágban
2024. január 31. 14:20 Múlt-kor
Korábban
Jakab király városa
1606 végén a Virginia Company of London kiváltságlevelével egy három hajóból – Susan Constant, Discovery, Godspeed – álló flotta, fedélzetén száz telepessel vágott neki a kissé hosszúra nyúlt, 5 hónapig tartó útnak, hogy aztán 1607 tavaszán megérkezzen az Újvilág partjaira, a mai Virginia magasságában.
Cape Henry-nél szálltak partra, de – biztonsági megfontolásból – további mintegy 60 kilométert tettek meg a szárazföld belseje felé, míg végül egy félszigeten telepedtek le, s egy folyó partján alapították meg – I. Jakab angol király tiszteletére – Jamestown gyarmatát. A gyarmatosítók egy, a közelben élő virginiai indián törzsek által be nem népesített helyen vertek tábort, ami nem volt véletlen: a kolónia messze feküdt a művelhető mezőgazdasági területektől, a folyó enyhén sós vize ihatatlan volt, a szúnyogok pedig sok bosszúságot okoztak.
Póheten férfi íjjal
Az angolok – csakúgy, mint Roanoke-on – Jamestownban is gyorsan függővé váltak az indiánoktól. John Smith kapitány, a telepesek vezetője (1608-1609) a bennszülöttek mindennapjairól a következőket írta:
„A férfiak halászattal, vadászattal és harcokkal töltik idejüket, minden más férfi és női munkát elutasítanak, ami annak az oka, hogy a nők sokat dolgoznak, míg a férfiak sokat henyélnek. A nők és a gyermekek intézik el a maradék munkát: gyékényt fonnak és kosarakat, edényeket és mozsarakat készítenek, kukoricát ültetnek és zúznak, kenyeret sütnek, elkészítik az ételeiket, és minden ilyesféle terhet maguk cipelnek.”
Pocahontas megmenti John Smith életét egy színezett metszeten
Amikor John Smith és néhány bizalmasa megtámadtak egy falut, hogy kukoricát lopjanak, az angolok vezetőjét a póheten harcosok fogságba ejtették. A legenda szerint a póheten törzsfőnök lánya, Pocahontas mentette meg az életét, mikor elé vetette magát és megakadályozta a kivégzését.
„A kivégzésem percében Pocahontas a saját fejét kockáztatta, hogy megmenthesse az enyémet; és nem csak ennyit tett, de arra is rábeszélte apját, hogy engem biztonságban visszakísérjenek Jamestownba” – írja úti beszámolójában az angol felfedező, aki súlyos sérülése miatt 1609-ben kénytelen volt visszahajózni Angliába.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- Nem vették fel a főiskolára, húsz évig épületek díszítésén dolgozott Auguste Rodin tegnap
- First Ladyk politikai szerepben tegnap
- Zenével reformálta meg Kronberger Lili a műkorcsolyázást tegnap
- Ördögként és szentként is emlegették a cári család kegyébe férkőző Raszputyint tegnap
- Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz tegnap
- A rabszolgaság megszüntetése miatt lázadtak fel az amerikaiak ellen Haitin tegnap
- Miután visszanyerte függetlenségét, rögtön háborúba sodródott Lengyelország 2024.11.11.
- Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa 2024.11.11.