Véres konfliktusok közepette vetették meg lábukat az angol telepesek az Újvilágban

Jakab király városa

1606 végén a Virginia Company of London kiváltságlevelével egy három hajóból – Susan Constant, Discovery, Godspeed – álló flotta, fedélzetén száz telepessel vágott neki a kissé hosszúra nyúlt, 5 hónapig tartó útnak, hogy aztán 1607 tavaszán megérkezzen az Újvilág partjaira, a mai Virginia magasságában.

Cape Henry-nél szálltak partra, de – biztonsági megfontolásból – további mintegy 60 kilométert tettek meg a szárazföld belseje felé, míg végül egy félszigeten telepedtek le, s egy folyó partján alapították meg – I. Jakab angol király tiszteletére – Jamestown gyarmatát. A gyarmatosítók egy, a közelben élő virginiai indián törzsek által be nem népesített helyen vertek tábort, ami nem volt véletlen: a kolónia messze feküdt a művelhető mezőgazdasági területektől, a folyó enyhén sós vize ihatatlan volt, a szúnyogok pedig sok bosszúságot okoztak.

Póheten férfi íjjal

Az angolok – csakúgy, mint Roanoke-on – Jamestownban is gyorsan függővé váltak az indiánoktól. John Smith kapitány, a telepesek vezetője (1608-1609) a bennszülöttek mindennapjairól a következőket írta:

„A férfiak halászattal, vadászattal és harcokkal töltik idejüket, minden más férfi és női munkát elutasítanak, ami annak az oka, hogy a nők sokat dolgoznak, míg a férfiak sokat henyélnek. A nők és a gyermekek intézik el a maradék munkát: gyékényt fonnak és kosarakat, edényeket és mozsarakat készítenek, kukoricát ültetnek és zúznak, kenyeret sütnek, elkészítik az ételeiket, és minden ilyesféle terhet maguk cipelnek.”

Pocahontas megmenti John Smith életét egy színezett metszeten

Amikor John Smith és néhány bizalmasa megtámadtak egy falut, hogy kukoricát lopjanak, az angolok vezetőjét a póheten harcosok fogságba ejtették. A legenda szerint a póheten törzsfőnök lánya, Pocahontas mentette meg az életét, mikor elé vetette magát és megakadályozta a kivégzését.

„A kivégzésem percében Pocahontas a saját fejét kockáztatta, hogy megmenthesse az enyémet; és nem csak ennyit tett, de arra is rábeszélte apját, hogy engem biztonságban visszakísérjenek Jamestownba” – írja úti beszámolójában az angol felfedező, aki súlyos sérülése miatt 1609-ben kénytelen volt visszahajózni Angliába.

1. Az elveszett kolónia rejtélye
2. Jakab király városa
3. A romantikus köd szertefoszlik
4. A háromszáz éves háború

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
• Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína