Üstökösként tűnt fel Hollywood egén, hulló csillagként végezte Veronica Lake

Kiűzetés a paradicsomból

Peek-a-boo! Azaz: kukucs! – mondják angolszász területen is a pici gyerekeknek, amikor szemeltakarósdit játszanak velük. Nos, ki hinné, hogy az 1940-es évek Hollywoodjában a „peekaboo” a legmenőbb frizuradivatot jelentette, amelyet nők milliói utánoztak világszerte. A hullámos, hosszú szőke haj a jobb szemet eltakaró, lecsüngő tinccsel Veronica Lake védjegye volt.

Olyannyira elterjedt, hogy a második világháború éveiben, amikor a nők a férfiak helyett munkába álltak, megkérték a sztárt, változtassa meg a frizuráját, nehogy a hadianyaggyárak futószalagjai mellett dolgozók balesetet szenvedjenek hajviseletük miatt. Veronica teljesítette a kérést. Egy képsorozatot is készítettek vele, amelyben lépésről lépésre bemutatták, hogyan tűzi fel hosszú haját a csodaszép színésznő. Ilyen, frizuraváltással demonstrált hazafias tett még sohasem volt Hollywood történetében! – lelkendezett azonnal a korabeli bulvársajtó.

Veronica Lake 1922-ben született, Constance Frances Marie Ockelman volt az eredeti neve. Az apai részről német-dán, anyai részről ír felmenőkkel bíró szegény család életét korán beárnyékolta egy tragédia: Constance alig múlt tízéves, amikor munkás édesapja egy olajszállító hajó robbanásakor az életét veszítette. Anyja ugyan hamar férjhez ment Anthony Keane-hez, aki adoptálta a kislányt, de a nevelőapa rövidesen megbetegedett, és a család Saranac Lake-hez költözött, amelyről az a hír járta: levegője és a neves orvosának, Edward Trudeau-nak tüdőszanatóriuma gyógyítani tudja a tbc-t.

Constance élete legboldogabb éveit töltötte itt, és bár a legenda úgy szól, hogy művésznevét a romantikus lelkületű producer, Arthur Homblow ötlötte ki a színésznő mélykék vizű tavakat idéző, gyönyörű szeme miatt, valószínű, hogy a Lake szó a lánynak is kedves lehetett, hiszen itt szinte háboríthatatlanul élhetett együtt a természettel.

1936-ban azonban a család Miamiba költözött, Constance itt végezte el a középiskolát. Egyes életrajzírói szerint először ekkor jelentkeztek mentális problémái, amit a hirtelen környezetváltozással magyaráztak. De gyönyörű lánnyá serdült; apró termetű volt ugyan, aranyszőke haja, pikáns arcvonásai, szép vonalú szája azonban ellenállhatatlanná tették. Ráadásul az iskolai színielőadásokon aratott sikerei a fényes karrier lehetőségét is felvillantották: a család újra költözött, ezúttal Beverly Hillsbe, „közel a tűzhöz”, a nagy amerikai álom, Hollywood vonzásába.

Veronica Lake 1970-ben – Donald Bain szellemíró segítségével írt – önéletrajzában idézte édesanyját, aki szerint már ekkor skizofréniával diagnosztizálták, és a szülők úgy gondolták: a Beverly Hills-i színiiskolában kapott képzés egyfajta gyógymód lehet a bajára. Kétségtelen, hogy az 1939-ben apróbb szerepekkel induló lányra hamar felfigyeltek. 1941-ben szerződést kötött vele a Paramount, és egy háborús dráma meghozta neki az első elismerést. A névtelen statisztából akkor lett Veronica Lake, és attól kezdve fésülte minden második nő peekabooba a haját.

A Sullivan utazása 1941-es filmjének a pikantériája, hogy vele egy évben mutatták be Greta Garbo utolsó filmjét, A kétarcú asszonyt – volt olyan kritikus, aki már a titokzatos kisugárzású Veronicában látta a világsztár utódját. Az 1942-es Boszorkányt vettem feleségül című filmet a franciák rendezőkirályával, a németek elől Hollywoodba menekült René Clairrel forgatta, és bár a direktornak voltak fenntartásai, a végén azt nyilatkozta, hogy Veronica „kétségkívül nagy tehetség”.

A bájos történet – amelyben a boszorkányként megégetett főhősnő több mint 300 évet tölt egy tölgyfában, hogy kiszabadulása után találkozzék annak az inkvizítornak a leszármazottjával, akinek családját máglyahalála előtt megátkozta – mindenkinek tetszett, hiszen természetesen szerelmi happy enddel végződött. Csupán a partner, az akkor már neves Fredric March ellenszenve rontotta a jó hangulatot: a férfinak valószínűleg derogált, hogy a kezdő Veronica Lake-kel kellett együtt játszania, így a witch (boszorkány) és a bitch (hm… mondjuk úgy: rosszkislány vagy szajha) szavakat „véletlenül” felcserélgetve alázgatta partnerét.

Kevés pozitív fordulat volt Veronica Lake életében, de az, hogy mellé adták Alan Laddet, az ugyancsak alacsony, alig 165 centiméter magasságú, kitűnő színészt, igen nagy szerencsének mondható. Hét filmben játszottak együtt, és az 1942-es Az üvegkulcstól kezdve az 1946-ban bemutatott Kék dálián át a két évvel későbbi Saigonig remek párost alkotva nagy sikereket arattak (bár a magánéletben nem voltak ennyire jó barátok). Veronica Lake valódi sztár lett: kiérdemelte a csillagot a Hírességek sétányán, a Hollywood Boulvard 6918 előtt. És kivívta a férfiak rajongását: talán nem is volt olyan katona, aki ne őrzött volna egy „peekaboos” posztert róla.

1. Kiűzetés a paradicsomból
2. Lefelé a lejtőn

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai