"Tüntessétek el a magyarokat és a németeket az országból" - a ligetfalui mészárlássorozat
2015. június 26. 08:38 MTI
Korábban
Tömeggyilkosból egyetemi tanár
"A kivégzésekkel akkor álltak le, amikor 1947 áprilisában megkezdődött a lakosságcsere" - mutatott rá Dunajszky Géza, hozzátéve: a tábor vezetése és a halálosztagként működő első szakasznak az összetétele végig csaknem teljesen változatlan maradt, az évek alatt csupán egy katonát, Smetana "jobb kezét", egy bizonyos Jancsó Józsefet távolítottak el, egy titkos katonai bírósági eljárás keretében, amely a táborban zajlott megerőszakolások miatt indult.
Az 1945-ben megnyitott, s később hivatalosan már munkatábornak minősített ligetfalui tábor bezárásáról 1948. szeptember 30-án - már Klement Gottwald hatalomátvétele után - döntött Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, ám egyes adatok szerint a tábort csak hónapokkal később szüntették meg. A vérengzések felelősei az áldozatokat jelöletlen tömegsírokba ásatták el, s egy ideig úgy tűnt, hogy a tömeggyilkosságok emlékét is sikerül eltemetniük. Hogy ez végül mégsem így alakult, az csaknem a véletlennek, egy általuk elkövetett másik, hármas gyilkosságnak köszönhető.
Az etnikai tisztogatás végrehajtói, a 17-ik gyalogezred egy járőrének tagjai a "tisztogatások" idején Pozsonyban elfogtak és letartóztattak egy Ernest Bakusan nevű férfit és a barátnőjének fiát. Bakusannál, aki a Tiso-féle állam idején az állami nyugdíjpénztár egyik pozsonyi fiókjának vezetője volt, s mint utóbb kiderült ezzel egyidejűleg a partizánmozgalom titkos pénztárosa, több kiló aranyat és nagy mennyiségű készpénzt találtak.
A nagy értékű vagyon megpecsételte a férfi sorsát. Bakusant és a fiatal fiút, később pedig annak édesanyját is a táborba vitték, ahol mindnyájuknak nyoma veszett, a náluk talált arannyal együtt. A holttestek ugyan nem kerültek elő, de az ügyben később indult vizsgálat vezetői arra jutottak, hogy mindhármukat meggyilkolták.
Az eset valószínűleg feledésbe merült volna, ha történetesen Ernest Bakusan bátyja nem éppen irodavezetőként dolgozik az akkori szlovák belügyi megbízottnál, Gustáv Husáknál, aki később Csehszlovákia Kommunista Pártjának főtitkára és államfője lett. Bakusan bátyjának feljelentése alapján 1947 áprilisában bűnvádi per indult a hármas gyilkossággal gyanúsított személyek, egyebek mellett Bedrich Smetana és Eduard Kozmel ellen.
A per során az azt vezető bíró kihantolásokat rendelt el az áldozatok feltételezett sírjainál és ötven tanút rendelt be kihallgatásra. A ligetfalui tömeggyilkosságok néhány éve indult kutatása jórészt éppen ennek a pernek a részben fennmaradt irataira, valamint a tanúk vallomásaira és a korabeli sajtó beszámolóira támaszkodik.
"A tanúk ugyan vallomásaikban beszámoltak a táborban történt szörnyűségekről, elmondták azt is, hogy a vizsgálat helyszínén még több százan fekszenek a földben, de a bíró vallomásaikat peren kívül helyezte és így a tömeggyilkosságok ügyében nem indult vizsgálat sem" - idézte fel a történteket Dunajszky Géza.
A per fő vádlottjait a hármas gyilkosság ügyében elítélték, Smetana tizenkét, Kozmel kilenc, Jancsó pedig hat év szabadságvesztés büntetést kapott. Az érintettek azonban egyáltalán nem vagy csak részben töltötték le büntetésüket. A kutatók úgy tudják, hogy a prerovi öldöklésért elítélt Karol Pazúr, akárcsak Kozmel és Jancsó különböző elnöki amnesztiáknak köszönhetően kerültek szabadlábra még büntetésük letöltése előtt.
Pazúr később katonai karriert futott be, Kozmel pedig a nyitrai egyetem katonai katedrájának, majd a prágai Károly Egyetemnek a tanára lett. A tömeggyilkosságok kivitelezői közül egyedül Bedrich Smetana volt az, aki szinte semmit sem töltött börtönben, mivel a hármas gyilkosságért kiszabott elsőfokú ítéletet követő fellebbviteli eljárás idején ismeretlen körülmények között szabadlábra helyezték, majd megszökött az országból.
"Bakusan bátyja felháborodott a szökésen és személyes nyomozásba kezdett, aminek eredményeképpen kiderült, hogy Smetana Magyarországon keresztül ottani barátai segítségével Izraelbe szökött" - mondta el Dunajszky. Hozzátette: Bakusan bátyja nem tudott tovább nyomozni, mert Izraelbe nem engedték be és hasonlóan sikertelen volt a prerovi múzeum igazgatójának későbbi ilyen irányú kezdeményezése is. A múzeumigazgató kutatása alapján 2007-ben Csehország nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Smetanára, ám erre Izrael azóta nem reagált.
A tömeggyilkosságok ügye 1965-ben még egyszer a felszínre került, amikor a nyitrai egyetem rektorhelyettese a tömeggyilkosságok ügye miatt vizsgálatot indíttatott az akkor ott tanító Eduard Kozmel ellen. A vizsgálat anyaga Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elé jutott, a KB tagjai azonban többségi döntéssel a vizsgálat lezárását, valamint a vizsgálati anyag megsemmisítését rendelték el.
"Ebben az időben Jozef Lenárt volt a párt főtitkára, róla annyit kell tudni, hogy édesapja tagja volt annak a kivégzőosztagnak, amely elkövette a prerovi vérengzést" - mondta el Dunajszky Géza, és hozzátette, hogy az 1965-ös pártdöntés után a vizsgálat kezdeményezőit félreállították, a rektorhelyettes különös körülmények között meghalt, a tömeggyilkosságok témája pedig egészen a rendszerváltozásig tabu maradt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt tegnap
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás tegnap
- Október 9-én kezdődik a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál tegnap
- Bemutatták a Magyarország 365 fotópályázat albumát tegnap
- Utópia helyett csak elviselhetetlen szenvedést hozott a Vörös Khmer uralma tegnap
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket tegnap
- Pénzfeldobással döntötték el a Wright fivérek, hogy melyikük repülhet először 2024.04.16.
