Több száz múmia és egy egyiptomi királynő piramisa került elő Tutanhamon sírja közelében

2022. november 21. 15:35 Múlt-kor

Napra pontosan száz évvel az után, hogy felfedezték Tutanhamon sírját, régészek sírok és múmiák százaira bukkantak Gizában, köztük egy eddig ismeretlen királynő sírhelyével és számos összekötő alagúttal.

II. Teti piramisa Szakkarában (Wikipedia / Wknight94 / CC BY-SA 3.0)

Korábban

A régészek az elmúlt két évben Szakkarában, a Kairótól mintegy 30 kilométerre délre fekvő lelőhelyen végeztek ásatásokat. A közelmúltban számos koporsóra és múmiára bukkantak, amelyek Tutanhamon (uralkodott: i. e. 1333–1323) legközelebbi tanácsadóihoz és tábornokaihoz tartozhatnak.

A kutatók figyelme kiterjedt a közelben álló piramisra is, amely II. Tetié, az Óbirodalom VI. dinasztiájának első királyáé volt.

„Az Újbirodalom idején Tetit istenként tisztelték, így az emberek szívesen temetkeztek a sírja közelébe” – mondta Záhi Havássz, az ásatás egyik vezető régésze, aki korábban régészeti főfelügyelő és régészeti miniszter is volt. „Viszont a Szakkarából eddig ismert sírok legtöbbje az Óbirodalomból vagy a Későkorból származik. 22 egymáshoz csatlakozó, 9–18 méter közötti mélységű aknára bukkantunk, mindben újbirodalmi temetkezésekkel.” (Az Óbirodalom időszakát az i. e. 27–22., az Újbirodalomét az i. e. 16–11., a Későkort pedig az i. e. 7–4. század közé teszik.)

Az aknákból egy hatalmas mészkőszarkofág mellett mintegy 300 koporsó került elő. „A koporsók mindegyikének egyedi arcvonásai vannak, jól megkülönböztetve a nőket és a férfiakat, és a Halottak könyvéből származó jelenetek díszítik őket. Mindegyik koporsón szerepel az elhunyt neve, és sokon látható Hórusz isten négy fia, akik a mumifikálás során eltávolított belső szerveket védelmezték.”

Ha a koporsók felfedezése nem lett volna elég meglepő, a fedelek felemelésekor a régészek azt találták, hogy a múmiák az eltelt idő ellenére kimondottan jó állapotban maradtak meg.

„Ez azt mutatja, hogy a mumifikálási eljárás az Újbirodalomban érte el csúcspontját” – mondta Havássz. „Néhány koporsónak két fedele is van, és az eddigi legelképesztőbb példányon egy nő tömör aranyból készült maszkját találtuk.

Hozzátette: „A koporsókban és az aknákban számos további leletre bukkantunk, például a szenet nevű ősi táblás játékra, usébtikre (szolgaszobrocskákra), Ptah-Szokar-Ozirisz istent ábrázoló szobrokra, és egy katona kezében még egy fémből készült fejszére is.”

Mindemellett a régészek feltártak egy eddig ismeretlen egyiptomi királynőről megemlékező piramist is. „Azóta megtudtuk, hogy a neve Neith volt, és korábban semmilyen történelmi feljegyzésben nem szerepelt. Lenyűgöző érzés átírni, amit a történelemről tudunk.”

A koporsók és más leletek közül egy válogatást a gizai Nagy Egyiptomi Múzeumban fognak kiállítani, ami a tervek szerint jövőre nyílik meg.