Thistlegorm: legenda a tenger mélyén

Az utolsó percek

A Carlisle tüzérei észrevették a gépeket, érdemi cselekvésre azonban nem volt lehetőségük: „Láttuk a gépet, nagyon alacsonyan és gyorsan jött. Az árboc magasságában. Ha kinn lett volna a kereke, szerintem beleszáll a hajóba. Képtelenség volt lőni rá, veszélyt jelentettünk volna a hajókra, illetve saját hajótörzsünkre is, nem tudtuk olyan alacsony szögbe nyomni a légelhárító fegyvereket, hogy esélyünk legyen eltalálni” – számolt be a feszült percekről a Carlisle tüzére. A Thistlegorm tüzére is észlelte a gépek közeledését, de mivel nem érkezett semmilyen jelzés a Carlisle-ról, visszafeküdt aludni. Pár másodperc múlva azonban ismét talpon volt, miután a repülők két bombát zúdítottak a hajóra. A Thistlegormot váratlan támadás érte.

A hajón tárolt lőszer jelentős része felrobbant, egy mozdony pedig hatalmas robajjal vágódott a tengerbe. A tragikus pillanatokat követően kitört a pánik. A robbanás pillanataira az egyik matróz így emlékezett vissza: „Emlékszem, egy darabig benn voltam a vízben, és akkor ezek a kisebb-nagyobb fegyverek vagy bombák vagy mik voltak azok, elkezdtek elsülni, köpködtek, sziszegtek körülöttünk a víz színén, a vízben és a levegőben.”

A hajó néhány perc alatt elsüllyedt, a rádiós azonban még ekkor is fontosabbnak tartotta a fegyelmet és a szabályok betartását: „És azt is mondtam neki, hogy így pizsamában nem léphet őfelsége hajójának fedélzetére, úgyhogy visszavittem a kabinomba, és adtam neki rendes egyenruhát, majd beszálltunk az utolsó megmaradt mentőhajóba.” A Brit Birodalom uralkodójának büszke alattvalójához mégiscsak méltatlan lett volna, ha pizsamában hal meg. A katasztrófában Ellis kapitány legénységéből végül 4-en, a haditengerészet állományából pedig 5-en vesztették életüket. A túlélőket a Carlisle szállította el a szuezi partra.

Búcsúzóul kaptak még néhány elméretezett, viseltes ruhát, aztán kikerültek a szövetséges közigazgatás hatásköréből. A képzett katonák és dolgos matrózok hirtelen háborús fölösleggé váltak. Sőt, mivel magántulajdonban lévő hajón szolgáltak, fizetésüket az elsüllyedés napjától nem folyósították többet, az pedig, hogy miként kerülnek haza, már a magánügyük volt.

A Thistlegorm tüzére, Glyn Owen keserűen emlékezett vissza: „(…) a kereskedelmi flotta óriási szolgálatot tett a szövetségeseknek a háborúban. És nem vártak semmi felhajtást viszonzásképpen, én magam is boldog voltam, ott vannak a kitüntetéseim a fiókban. De nem mutogatom őket. Mert lemehetek az utcára és vehetek egy tucat olyat. Olcsón. Nincs rajtuk a nevem. És ha még rajta is lenne, akkor sem mennék vele sokra. Nem adná vissza a barátaimat, akiket elveszítettem.”

1. Veszélyes küldetés
2. Az utolsó percek
3. Az új élet

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek