Teljes kudarccal zárult a müncheni túszdráma a német hatóságok felelőtlensége miatt

Álarcos merénylő az olimpiai falu apartmanjának erkélyén

A túszejtés lefolyása és rekonstruálása

Egy 2012-ben nyilvánosságra hozott iratanyag bizonyította azt az egyébként már 1972-ben elterjedt vélekedést, miszerint a terroristákat a támadás előkészítésében német neonáci szervezetek segítették. Ezek szerint a szélsőjobboldali Udo Albrecht már 1970-ben közvetített a Palesztinai Felszabadítási Szervezet és a neonácik között a kölcsönös támogatásra irányuló kapcsolatok kialakítása érdekében.

Az egykori neonáci és későbbi író, Willi Pohl később azt állította, hogy 1972 júliusában Dortmundban találkozott Abu Daouddal, a feltételezések szerint a támadás ötletgazdájának tartott palesztinnal, különböző járműveket szerzett szervezete számára, és Daoudot Frankfurtban és Kölnben titkos találkozókra vitte.

Az iratokból az is kiderül, hogy a dortmundi bűnügyi rendőrség már 1972 júliusában kapott tippeket a Pohl és Daoud közötti konspiratív találkozókról, és azokat azonnal továbbította az állami bűnügyi hivataloknak, a Szövetségi Bűnügyi Hivatalnak és az Alkotmányvédelmi Hivatalnak.

1972. szeptember 5-én reggel 04:10-kor a Fekete Szeptember nevű palesztin terrorszervezet nyolc tagja átmászott a 25A kapunál lévő kerítésen, és behatolt az olimpiai faluba. Az izraeli olimpiai csapat lakásába 04:35 körül léptek be. A Kalasnyikovokkal felfegyverzett túszejtőknek nem okozott gondot legyőzni az izraeli sportolókat, mivel azok nem zárták be az ajtókat. A terroristák tizenegy túszt ejtettek: David Mark Berger (súlyemelő), Zeev Friedman (súlyemelő), Yossef Gutfreund (birkózóbíró), Eliezer Halfin (birkózó), Josef Romano (súlyemelő), André Spitzer (vívóedző), Amitzur Schapira (atlétikaedző), Kehat Shorr (lövészedző), Mark Slavin (birkózó), Yakov Springer (súlyemelő bíró) és Mosche Weinberg (birkózóedző).

A támadást észlelve több izraeli sportoló a földszinti ablakon keresztül menekült ki az épületből, köztük az izraeli csapat vezetője, Shmuel Lalkin. Weinberget és Romanót már a támadás legelején meggyilkolták. Weinberget 04:52-kor lőtték le, miközben az ajtón keresztül próbált elmenekülni, Romano pedig két órával később halt bele sérüléseibe.

05:21-kor riasztották a rendőrséget, a szervezőbizottságot és a mentőszolgálatot.

06:40-kor Walther Tröger, az olimpiai falu polgármestere és Willi Daume, a Német Nemzeti Olimpiai Bizottság elnöke a 31-es számú házhoz ment, hogy tárgyaljanak a betolakodókkal. A területet a rendőrség eközben lezárta.

08:50-kor a terroristák ultimátumot adtak: 328, Izraelben bebörtönzött harcostársuk, köztük a német Andreas Baader, Gudrun Ensslin és Ulrike Meinhof, valamint a japán Kōzō Okamoto terroristák szabadon bocsátását és biztonságos elszállítását követelték reggel 9 óráig, valamint saját maguk és a túszok szabad elutazását egy arab fővárosba egy erre a célra rendelkezésre bocsátott repülőgéppel. Azzal fenyegetőztek, hogy azonnal lelövik a túszokat, ha a rendőrség megpróbálja megrohamozni a házat. Az ultimátum 12 órára szólt.

Negyedórával az ultimátum lejárta előtt a tárgyalók 15 óráig tartó hosszabbításról egyeztek meg a terroristákkal. Az olimpiai falu polgármestere, Walther Tröger, Willi Daume, Manfred Schreiber, a XX. olimpiai játékok biztonsági vezetője, Bruno Merk bajor belügyminiszter, valamint Hans-Dietrich Genscher szövetségi belügyminiszter saját magukat ajánlották fel helyettesítő túszként a terroristáknak, de azok elutasították javaslatukat.

1. A túszejtés lefolyása és rekonstruálása
2. Tárgyalások és ultimátumok délután
3. Kétórás tűzharc, majd a döbbent csend

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról