2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Egy sántító, olasz bohóc alapította az első állandó cirkuszt a Városligetben

2022. november 7. 09:00

Állatok minden mennyiségben

A tervezett pesti állatkert 1862-ben felvetett ötletét az „Állatkerti Részvénytársulat” karolta fel. A részvénytársulat ugyan már 1864-ben megalakulhatott a Magyar Királyi Kancellária jóváhagyásával, szabályzatot azonban csak 1865-ben kapott.

Az állatállomány jelentős mennyisége adományozás, ajándékozás útján került be az állatkertbe, például bivalyok, aranyhalak, különféle madarak, de felhívásokat is intéztek a lakossághoz: 1866-ban egy pár fehér dámvadnak, fácánoknak és egy pár fehér pávának örültek volna, és kiváltképpen darvakat, szárcsákat, túzokokat, gémeket és baglyokat fogadtak örömmel. Ezeket ugyanis csereként ajánlották volna fel külföldi állatkerteknek, ha nagyobb létszám gyűlik belőlük össze. Az állatkert számára felajánlás érkezett még egy parasztasszonytól is, aki hat gyöngytyúktojást ajándékozott oda. Ugyan ezeket nem tudták felhasználni, de mindenképpen jól példázza, hogy az úri társaságon kívül mások is tudomást szereztek az állatkert létesítéséről, és örömmel vállaltak benne részt.

A Pesten bemutatott állatállomány egy jelentős része a bécsi állatkerti részvénytársaság tulajdonából került Pestre. E hasonló célú társaság az állatkertjét a bécsi Práter területén alakította ki, és nyitotta meg 1863-ban. A társaság a magas költségek és kiadások miatt azonban csődbe ment, és ez a bécsi állatkert 1866. szeptember 1-jén bezárta kapuit, az állatokat pedig árverésre bocsátották. Egy részüket egy évi tartásra felajánlották ugyan a pesti társaságnak, de ezt nem fogadták el.

Xantus János az árverésen 73 ritka példányt vásárolt, így Pestre jávai törpe szarvasok, emu, egy pár afrikai daru, kenguru és papagájok érkeztek. A szállítás rögtön felfordulást is okozott, mivel egy zöld papagáj kirepült a kalitkájából, és az állatszállítókat követők hangoskodásától megriadva, a háztetőkre menekült. A bezárt bécsi állatkerttől később is „örököltek” állatokat. Az osztrák konzul Kubából néhány galambpárt a „fennálló bécsi állatkert” számára elküldött az amerikai követséghez Bécsbe. A követség a bécsi állatkert „természetes örökösének”, a pestinek továbbította a madarakat.

Az 1866 augusztusi megnyitását követően, a dualizmus évtizedeiben is folyamatosan gyarapodott az állatkert állománya. A fenntartás és a bővítés költségeit ekkor azonban már nem kizárólag az alapító részvénytársaság, hanem egyre nagyobb mértékben a fővárosi önkormányzat vállalta magára. Végül 1907-ben ifj. Andrássy Gyula belügyminiszter felszámolta az ekkor már Állat- és Növényhonosító Társaság néven működő szervezetet és az állatkert tulajdonjoga Budapest városához került.

A 19. század elején még Városerdőnek nevezett kirándulóhely látogatóit a kezdetektől szórakoztatták alkalmi vándortársulatok, bohócok, artisták. Amikor az 1868-as kiegyezést követő években rohamosan megnőtt a Városliget népszerűsége, az első állandó cirkuszi vállalkozás is megjelent a vurstliban. A Barokaldi Cirkusz alapítója, Giuseppe Baroccaldi (1827–1915) az itáliai Modenában született. Barokaldi első pesti fellépései idején, 1863-ban a cirkuszi porondot még csupán egy kötél választotta el a vurstli többi mutatványosától. Az artistabaleset miatt sántító olasz bohóc 1871-ben telepedett le véglegesen a magyar fővárosban. Ponyvából és deszkából épített cirkuszi sátrat a vurstliban, ahol évtizedeken át szórakoztatta a városligeti közönséget. Olcsó cirkusza halála után is a pesti gyermekek kedvence maradt, Néparéna néven egészen 1938-ig működött.

A felnőttek érdeklődését is magával ragadó, világvárosi színvonalú ligeti cirkuszi előadásokra az 1880-as évek végéig kellett várni. De hogyan került az állandó cirkusz épülete épp az Állatkertbe? Nem meglepő a válasz: pénzügyi okokból. Az 1866-ban alapított Állatkertet azt első időkben egy magánvállalkozás működtette, mely állandó anyagi gondokkal küzdött. A csökkenő bevételek ellensúlyozására különleges artista produkciókat és külföldi cirkuszi társulatokat is fogadtak. Egy városligeti vendégjátékon mutatkozott be 1888-ban Eduard Wulff társulata is. A Wulff-féle társulat téli tartózkodási helye a németországi Mühlhausen volt. Innen elindulva járták be nyaranta, ménesnyi idomított lóval Európa országait.

Az első évek kasszasikerei után a közönség érdeklődése csökkent, ezért Wulff Ede 1895-ben felhagyott a pesti vállalkozással. Az épületet eladta egy konzorciumnak, melynek az állatkerti részvénytársaság is tagja volt. A hatalmas építményt elnevezték Városi Cirkusznak és szenzációsnak hirdetett, alkalmi társulatok fellépésével próbálták hasznosítani – szakértelem híján kevés sikerrel. Több évben, a nyári szezon alatt, egyetlen előadás sem volt. Néhány előadásra visszahívták Wulff Ede társulatát, de ez sem segített. A konzorcium az 1900-as évek elején csődbe ment. Hasonlóan az Állatkerthez, a cirkuszépület is a főváros tulajdonába került. Ekkor sikerült, húsz évnyi vergődés után, végre tartós megoldást találni. Az 1904-ben meghirdetett pályázat nyerteseként az orosz származású Beketow Mátyás (1867–1929) vette át az üzemeltetést, aki kisebb megszakításokkal, egészen 1928-ban bekövetkezett tragikus haláláig igazgatta a városligeti cirkuszt.(x)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az első városligeti korcsolyázókat megörökítő, két szélső képen még csak férfiakat látunk korcsolyával a lábukon, akik szánkótalppal felszerelt székeken üldögélő hölgyeket tolnak maguk előtt. A középső, már egyenrangúan korcsolyázó párt ábrázoló kép 1884-ben jelent meg a Vasárnapi ÚjságbanAz 1939-es műkorcsolya világbajnokságon a tribünöket közvetlenül a szabványos méretű jégpálya köré, a tó medrébe építették, hogy a nézők minél közelebbről láthassák a versenyzőket (Fortepan / Fortepan)Nílusi vízilovak, 1940 (Fortepan/ Góg Emese)A Wulff-féle bádogcirkuszban állóhelyek is voltak, így egyszerre 2290 néző figyelhette az előadást. A képen a tűzbiztos bádogépület hátsó frontjaNádler Róbert (1858–1938) a főváros felkérésére festette meg az 1885. évi országos kiállítás korzóját. A képen a szökőkúttól balra látható az új zenepavilonAz Állatkert régi főkapuja valamikor 1890 után (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.107)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár