Szobrot kapott Bethlen Gábor fejedelem Marosvásárhelyen

Az Erdély Televízióban és az interneten is élőben közvetített eseményen Soós Zoltán polgármester felkérésének megfelelően a járványügyi korlátozások miatt csak pár tucatnyian vettek részt.

A fejedelmet Harmath István szobrászművész mintázta meg, a bronzból készült szobrot Sánta Csaba szobrászművész műhelyében öntötték.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára ünnepi beszédében megemlítette: ha Bethlen Gábor fejedelemsége első éve után meghalt volna, ma a magyar történelem egyik legsötétebb alakjaként tartanák számon, hiszen erdélyi katonákkal ostromoltatta meg az erdélyi katonák által védett Lippa és Solymos várát, hogy e várakat elfoglalva visszaadja a töröknek.

Fejedelemségének tizenhat esztendeje azonban magyarázatot ad korábbi taktikus lépéseire. A romlás, pusztulás, kegyetlenség és törvénytelenség időszaka után Erdélyre a felvirágzás köszöntött: visszaszerzett tekintély, stabil bel- és külpolitika, gazdasági megerősödés, a művészetek virágkora – idézte a fejedelem nagyságát a politikus.

Megemlítette: Bethlen Gábor születésnapját öt évvel ezelőtt a magyar Országgyűlés a magyar szórvány napjává nyilvánította.

„A magyarság megmaradása tömbben és szórványban egyaránt csak úgy garantálható, ha követjük a Bethlen Gábor által járt utat. Közösségeinket megerősítjük az oktatásban, a művelődésben, a kultúrában, a gazdaságban, szem előtt tartva a nemzet egységének fontosságát” – jelentette ki. Fontosnak tartotta, hogy a fejedelem nagyságát az általa szabad királyi városi joggal felruházott Marosvásárhelyen méltatják.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében Bethlen Gábornak azt a felismerését emelte ki, hogy egy nép akkor építkezhet, ha megteremti a békét. Ha erejét, energiáit, az emberi életeket nem a háborúskodásra, a pusztításra áldozza, hanem az alkotásra figyel.

„Bethlen Gábor felismerése arról is szól, hogy a nagyhatalmak közé szorulva szövetségeseket kell találni, egyezséget kell kötni, partnerek után kell nézni, és ez mindig a közösség iránti elkötelezettségből kell hogy fakadjon, és a közösség érdekeinek érvényesítését kell hogy jelentse” – fogalmazott a politikus, aki a fejedelem szállóigévé lett mondatát idézve jelentette ki: mindig meg kell tenni, amit lehet!.

Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere felidézte: több mint négy éve határozott a marosvásárhelyi városi tanács a szobor felállításáról, a leváltott városvezetés gáncsoskodása miatt azonban csak most lehetett a határozatot valóra váltani.

Megemlítette: Bethlen Gábor kétszeresen is rászolgált arra, hogy a szobra Marosvásárhely főterén álljon. Ő a város atyja és keresztapja is, hiszen a szabad királyi várossá való nyilvánítás mellett ő nevezte először a mai nevén a várost, és ő indította el Marosvásárhelyt azon az úton, amelyre lakói ma is büszkék lehetnek.

Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke felidézte: Bethlen Gábornak is egy járványok által megtizedelt országban kellett bölcs döntéseket hoznia.

Úgy vélte, ma is az a feladat Marosvásárhelyen, ami a fejedelem idején volt: rendet kell tenni a városban, erősíteni kell a kultúrát, az oktatást, jó szakembereket kell bevonni a munkába.

Soós Zoltán polgármester reményét fejezte ki, hogy 2021. április 29-én, Marosvásárhely várossá nyilvánításának 405. évfordulóján immár járványügyi korlátozások nélkül idézhetik fel Bethlen Gábor nagyságát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”