Suhanás a jégen és a fák alatt: a Városliget sportélete

2022. szeptember 5. 16:30 Múlt-kor

Korábban

Paták kopogása

A pesti polgárok még Városerdőnek (Stadtwäldchen) nevezték a népszerű kirándulóhelyet, amikor 1802-ben nagy érdeklődéssel kísért lóversenyt rendeztek a belvárosból kivezető fasorban és annak ligeti folytatásán. Szerencsére pontos információkkal rendelkezünk az első pesti lófuttatásról. Egy korabeli, német nyelvű újság, az Ofner und Pester Zeitung ugyanis tudósítást közölt a jeles eseményről: „Pár nappal ezelőtt a közönség egy egészen új látványosságban gyönyörködhetett. A lótenyésztés felélénkítésére az itt tartózkodó gavallérok angol szokás szerint lóversenyt rendeztek. Jobb pálya hiányában a Városerdőben két angol vérű kanca futott: Midge Atalanta szürke és Fanni Udar pej kanca csillaggal, – 1000 lépésnyi darabot kétszer végig az allén. Mindkét alkalommal Atalanta győzött.” (Magyar szöveg Thaly Tibor nyomán.)

A kiegyezés utáni években megélénkült a lósport a fővárosban. 1869 márciusában a lovaglást kedvelő Erzsébet királyné is megtekintette a Városligetben rendezett, húsvét hétfői akadályversenyt, 1877-ben pedig megkezdte működését a Lótenyésztés Emelésére Alakult Rt. Első lépésként engedélyt kértek arra, hogy ügetőversenyeket rendezhessenek a Városligetben. Annak megértéséhez, hogy miért nem a természetes versenyhelyszínnek tűnő, Soroksári úti lóversenypálya használatára törekedtek, érdemes összehasonlítani a korabeli lósport két nagy ágát.

A magyar lótenyésztők hivatalos lapja

Az első magyarországi lóversenyek galoppversenyek voltak, amelyeken jellemzően angol telivérek versenyeztek, nyergükben zsokékkal, galopp jármódban, 60 km/órányi sebességgel. Az első hazai ügetőversenyeken viszont kocsihúzásra kiképzett, többnyire félvér lovakat fogtak az egyes vagy kettes fogatolású, könnyű kocsik elé, amelyek ügető jármódban, 40 km/órányi sebességgel haladtak. Az ügetőlovak megjelenésével konkurenciát kaptak a lóversenyzésben addig egyeduralkodó angol telivérek tenyésztői. A gyanakvó fogadtatás ellenére az új társaság megkapta a versenyengedélyt, és a zászlókkal kitűzött városligeti pályán 1879. május 12-én megrendezték az első hazai ügetőversenyt.

A 2350 méternyi városligeti pálya a környezet adottságai miatt szokatlanul kanyargós volt. Így a lovak gyorsasága mellett a hajtók ügyessége nagyban befolyásolta az eredményt. A kellemes májusi időben rendezett első futamokat nagyszámú érdeklődő figyelte a pálya széléről. A korabeli újsághír szerint: „Roppant számú és díszes közönség jelent meg az érdekes sport látványra. A versenyzés 12 óra 30 perckor kezdődött és minden baj nélkül délután két órakor végződött.” Az első versenynapon a kettes fogatok versenyét az egyetlen bécsi induló, Franz Wawrick istállótulajdonos nyerte, két osztrák lovával.

A városligeti lóversenypálya, a majdani Népstadion helyén (Fortepan / Schmidt Albin)

Az egyes fogatúak versenyében is osztrák győzelem született. A következő években már magyar győzteseket is ünnepelhetett a szépszámú közönség. 1880-ban futamot nyert többek között gróf Esterházy Móric és Wampetisch Ferenc fiákeres, a későbbi ligeti vendéglőtulajdonos. A hazai ügetősport bölcsőjének tekinthető, girbegurba városligeti pálya – három sikeres szezont követően – 1882-ben adott helyet utoljára ügetőversenynek. A következő évtől már a Nemzeti Lovarda (Tattersall) szomszédságában, az erre a célra kialakított pályán rendezték az ügetőversenyeket.

A Városliget vonzáskörében kibontakozó fővárosi lovaskultúra 1880–1919 között élte fénykorát. Az 1880-ban megnyitott városligeti lóversenypályát helyigénye miatt nem a parkban alakították ki, hanem kissé távolabb, a későbbi Népstadion területén. A lóversenytér mégis teljes joggal viselte a Városliget nevét, hiszen szervesen kapcsolódott a parkban zajló, élénk lovas élethez. A belvárosi istállókból a pályára tartó lovasok és kocsik útvonala is az Andrássy úton, majd a Városligetet átszelő Stefánia úton vezetett a lóversenytérig. Jókai Mór így írt a lovassport által életre keltett városligeti kocsi korzóról: „A lóverseny utáni kocsi-corso, melynél egyik úri fogat a másikat éri kettős sorban végig az Andrássy úton, egyike Budapest legszebb látványainak.”

előző oldal következő oldal 2 / 3